A legjobb nyugdíj elérése a korhatár utáni munkavállalással

Az Adó.hu elemzése szerint több lehetőség is kínálkozik azok számára, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is szeretnének tovább dolgozni, és ezzel magasabb nyugdíjat szeretnének biztosítani maguknak.

A teljes jogú öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik betöltötték a 65. életévüket, illetve a nők esetében, akiknek 40 év jogosultsági idejük van. Sokan vannak azonban, akik a korhatár elérése után is szeretnének tovább dolgozni, akár teljes munkaidőben is.

A korhatár betöltése után tovább dolgozók magasabb nyugdíjra tehetnek szert a hosszabb szolgálati idő és a valorizációs szorzó emelkedése révén. Azonban, ha valaki már a korhatár betöltésekor igénybe veszi a nyugdíjat, a későbbi keresőtevékenység nem növeli a nyugdíj összegét, mivel ebben az esetben már nem vonnak tb-járulékot a nyugdíjasok keresetéből. Ettől függetlenül az infláció mértékével évente nő a nyugdíj összege.

A nyugdíj összege tehát eltérő lehet attól függően, hogy valaki rögtön a korhatár betöltésekor, vagy később, akár évekkel később kéri-e a nyugdíjazást.

Amennyiben valaki nem kérte azonnal a nyugdíjazást, lehetősége van meggondolni magát, és visszamenőlegesen fél évre kérheti a nyugdíjmegállapítást. Ha azonban valaki úgy érzi, hogy egy fél évnél korábbi időpontban lett volna a legjobb nyugdíjat kérnie, de már nem kérheti visszamenőleg, akkor a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés jelenthet megoldást. Ezt azok igényelhetik, akik betöltötték a korhatárt és legalább 20 év szolgálati idejük van. Ennek előnye, hogy további szolgálati idő szerezhető, mivel a nyugdíjat nem folyósítják, így a keresetből továbbra is vonják a tb-járulékot.

Azok, akik a korhatár betöltése után is dolgoznak, és legalább 365 naptári napra szolgálati időt szereznek anélkül, hogy nyugdíjat kérnének, további szolgálati időt szerezhetnek. Így a tényleges nyugdíjba vonuláskor választhatnak a korhatár betöltésekor kiszámított, éves emelésekkel növelt nyugdíj, és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj között.

Ezáltal senkit nem érhet veszteség a későbbi nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint amennyi a korhatár elérésekor lett volna, plusz az éves emelések. Ha pedig a későbbi időpontban megállapítható nyugdíj magasabb lenne, akkor azt kapja meg a nyugdíjas.