Az EU válságországainak meglepő fordulata

Görögország, Spanyolország és Portugália gazdaságai, melyek korábban válságövezetnek számítottak, most jelentős növekedést mutatnak, és ezzel felülmúlják az euróövezet többi tagállamának teljesítményét.

Ezek az országok, amelyek hosszú éveken át gazdasági nehézségekkel küzdöttek, most stabilabb alapokra helyezték gazdaságukat. Görögország visszanyerte befektetésre ajánlott besorolását, míg Portugália adósságrátája csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére a gazdasági válság nyomai, különösen a munkaerőpiacon, még mindig érzékelhetőek, és a nemzetközi megítélés javítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség.

A gazdaságokat nem csupán a turizmus és a járvány utáni látogatói hullám hajtja, hanem a 2008-as válság után bevezetett reformok is hozzájárulnak a dinamizmushoz. Görögország például a válság alatt elvesztette GDP-jének negyedét, de a múlt évben az adósságráta a legalacsonyabb szintre csökkent több mint egy évtized alatt.

Dél-Európa további kihívásokkal néz szembe, mint például a bérek és az életszínvonal emelése. Portugáliában és Görögországban a minimálbér még mindig nem éri el a havi 1000 eurót, ami a választók elégedetlenségét erősítheti, és veszélyeztetheti a régióban elvárt gazdasági stabilitást.

A költségvetési helyzet továbbra is kockázatot jelent, de az elmúlt évtized reformjai pozitív hatással vannak. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjainak visszavonása ellenére a kötvények kamatfelárai relatíve stabilak maradtak, és a befektetői aggodalmak, amelyek egy évtizeddel ezelőtt jelentős voltak, mára elhalványultak.

Olaszország azonban még mindig lemaradásban van dél-európai szomszédaihoz képest, magas költségvetési hiánnyal és hiányzó fiskális fegyelemmel.

A dél-európai gazdaságokban a tömegturizmus és az olcsóbb gyártás továbbra is jelentős szerepet játszik, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a magasabb hozzáadott értékű területek, mint például a biotechnológiai szolgáltatások.