A CDU ünnepel, az AfD második helyen, Scholzék csalódottak
Németországban az Európai Unió hivatalos honlapja szerint a 400 választókörzetből álló eredmények alapján a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) vezet 30,3 százalékkal, míg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 15,6 százalékon áll, és az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata SDP csak a harmadik helyen áll 14,1 százalékkal.
A Zöldek 12 százalékot értek el, míg a legkisebb koalíciós partner, az FDP 5,3 százalékon áll. A baloldali–konzervatív Sahra Wagenknecht Szövetsége, a BSW közel 6 százalékot szerezhet, a páneurópai Volt párt pedig majdnem 3 százalékot. Az Infratest projekciója szerint az AfD különösen erős lehetett a volt Kelet-Németország területén, ahol 29,2 százalékos eredményt érhetett el, míg a BSW a becsült 13 százalékkal szintén jó eredményt ért el. Az AfD a 25 év alatti szavazók körében is erősödött, ahol a szavazatarányuk a 2019-es 5 százalékról 17 százalékra nőhetett, ami megegyezik a CDU várható szavazatarányával ebben a korcsoportban. A Zöldek ugyanebben a korcsoportban 34 százalékról 11 százalékra csökkenhettek.
Az AfD Türingia tartományi vezetője, Björn Höcke, aki nemrég pénzbüntetésre ítéltetett egy tiltott náci szlogent használata miatt, üdvözölte az eredményt, amit győzelemnek nevezett a kormány által finanszírozott média és más szervezetek által folytatott rágalomhadjárat ellenében. Az SPD vezető jelöltje, Katarina Barley, az exit pollok megjelenése után keserűnek nevezte az estét és csalódottságát fejezte ki. Ezzel szemben a CDU vezetője, Freidrich Merz, győzelmet hirdetett és a napot pártja számára jónak, a kormány számára viszont katasztrófának nevezte.
A választás előtt már lehetett számítani arra, hogy a Scholz vezette koalíció komoly pofont kap az európai parlamenti választásokon. A kérdés az volt, hogy sikerül-e megállítani az AfD szárnyalását, amelyet 2023 őszén 20 százalék fölé mértek. Az AfD botrányai, mint a bevándorlók kitelepítéséről szóló titkos találkozó, a kínai és orosz kémbotrány, valamint a listavezető SS-tagokról szóló kijelentései, alaposan megtépázták a népszerűségüket. Emiatt az AfD-t kizárták az Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti frakciójából, amelytől a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen is elhatárolódott.
A kisebb pártok sorsa is fontos kérdés volt, hiszen Németországban az EP-választáson nincs bejutási küszöb, de az elért eredmények irányadóak lehetnek a következő parlamenti választásokra, ahol a küszöb 5 százalék. A BSW például az Ukrajnának küldött támogatások azonnali felfüggesztésével, tűzszünet támogatásával és az oroszokkal való szorosabb együttműködés visszaállításával kampányolt.
A következő parlamenti választásokat várhatóan jövő ősszel tartják, és a mostani EP-választás az utolsó nagy erőfelmérés volt a pártok számára. A kormánykoalíció tavaly ősszel majdnem szétesett, majd idén januárban gazdatüntetésekkel is szembe kellett nézniük. A három kormányzó párt az EP-választáson együtt körülbelül 31 százalékot ért el, ami komoly kérdéseket vet fel a 2025 végén esedékes szövetségi választások előtt.
Az AfD listavezetője, Maximilian Krah, aki több botrányban is érintett volt, nem lesz a párt európai parlamenti delegációjának tagja, annak ellenére, hogy megkapja a mandátumát. Az AfD EP-képviseletének új vezetője René Aust, a türingiai parlament tagja lesz. Tino Chrupalla, az AfD-társelnök „történelminek” nevezte a kelet-németországi eredményeket, és előrejelzése szerint ősszel három keletnémet tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban választások lesznek, ahol az AfD győzelme várható.