Az igazi politikai harc kezdete Európában a választások után
Bár az európai parlamenti választások lezárultak, a politikai élet nem áll meg; sőt, a valódi küzdelem csak most kezdődik Brüsszelben és Strasbourgban, ahol a politikusoknak és pártcsaládoknak meg kell győzniük a tagállamok vezetőit és kollégáikat arról, hogy alkalmasak-e három uniós intézmény vezetésére.
A választások másnapján kezdődik az igazi kihívás az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, Ursula von der Leyennek, aki csapatával együtt próbálja kialakítani a 720 fős parlamentben a szükséges 361 fős többséget, hogy újabb öt évre megválaszthassák őt az Európai Bizottság élére. Von der Leyen igazi kampánya június 10-én veszi kezdetét, hiszen az Európai Bizottság elnökét a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javasolja, amit aztán a parlamentnek is meg kell szavaznia.
A politikai tárgyalások során kiemelt szerepet kapnak az olyan események, mint a június 13–15. között megrendezésre kerülő G7-csúcs Olaszországban, ahol többek között Giorgia Meloni, Olaf Scholz, Emmanuel Macron, valamint az EU képviseletében von der Leyen és az Európai Tanács-elnök, Charles Michel is részt vesz. Bár formális megállapodások nem várhatók, a résztvevők valószínűleg megvitatják majd a fontos európai pozíciókat.
Június 17-én egy informális EU-csúcs keretében a tagállamok vezetői egy munkavacsorán tárgyalnak majd az elkövetkezendő öt év uniós prioritásairól, de ekkor még nem hoznak hivatalos döntést az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőiről. A végleges döntés egy héttel későbbi EU-csúcson várható.
Június 27–28-án az EU-csúcson a tagállamok vezetői remélhetőleg megállapodnak abban, hogy kit javasolnak az Európai Bizottság élére, és döntenek a leendő Bizottság portfólióiról és főbb feladatairól is.
Július 16-án az Európai Parlament hivatalosan is megalakul Strasbourgban, ahol a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a házelnököt, aki vélhetően az EPP-ből kerül ki. A pártcsaládok ekkorra már megegyeznek az informális koalícióról is, de az Európai Bizottság leendő elnökéről valószínűleg még nem szavaznak.
A jelölt megszavazása után az Európai Parlament meghallgatja a biztosjelölteket, amelyek gyakran erődemonstrációvá válnak, és az EP megbuktathat jelölteket. A meghallgatások négy órás időkeretben zajlanak, és a jelöltektől tartalmas prezentációt várnak.
December 1-jén lejár az Európai Tanács jelenlegi elnökének, Charles Michelnek a mandátuma, és a tagállamok vezetői döntenek az utódjáról, aki átveszi az intézmény vezetését.
Az Index választási mellékletében minden információt megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról, beleértve cikkeket, felméréseket, kisokosokat és jelölteket. A voksolás napján részvételi adatokat, eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint este hét órakor kezdődő studióbeszélgetést kínálunk olvasóinknak.