Az Európai Néppárt megőrzi előnyét az Európai Parlamentben
Az Európai Néppárt (EPP) továbbra is vezeti az előzetes eredmények szerint az Európai Parlamentet, bár a képviselők száma csökkent az előző becslésekhez képest.
Az Európai Parlament legújabb mandátumbecslése alapján az EPP 185 mandátumot szerzett, ami kevesebb, mint a vasárnap éjjeli előzetes számításokban feltételezett, de így is őrzi az előnyét a 720 fős parlamentben. Korábban a távozó 705 fős testületben 176 képviselője volt az EPP-nek.
A balközép S&D frakció 137 helyre számíthat, ami szintén csökkenés az eddigi 139 képviselőhöz képest. A liberális Renew pártcsalád a harmadik helyen marad, de jelentős visszaesést szenvedett, a francia Renaissance párt veresége miatt 80 képviselővel kell beérniük az előző 102 helyett.
A Zöldek még nagyobb visszaesést szenvedtek, 71 helyett csupán 53 képviselőt juttathatnak az EP-be, ami 19 mandátumos csökkenést jelent, ezzel a hatodik helyre csúsztak vissza. Az EPP és az S&D "nagykoalíciója" nem alkot abszolút többséget, de az uniópárti frakciók együtt igen, és az EPP-nek egy harmadik párttal is lehet többsége.
Az ECR, amelyhez Giorgia Meloni Olasz Testvériség pártja is tartozik, az EP negyedik legnagyobb ereje lehet 73 képviselővel, az ötödik helyen pedig az euroszkeptikus ID futhat be 58 mandátummal. A Baloldal nagyjából stagnál, míg a független képviselők száma 62-ről 46-ra csökkenhet.
A frakciókhoz még nem tartozó képviselők száma 55, de a végső erőviszonyokat ezek a lépések már nem fogják érdemben befolyásolni az Európai Parlamentben. A frakciókhoz nem tartozók aránya 37-tel nőtt, ebbe benne van az AfD is, mivel őket kizárták az Identitás frakcióból.
Nagy Attila Tibor politikai szakértő szerint a franciaországban bekövetkezett változások, mint a kormány bukása és az új választások kiírása, valamint a német és olasz szélsőjobboldali pártok támogatottságának növekedése, egyfajta bizonytalansági pontot jelentenek Európára nézve, de rövid távon nem várható jelentős hatás. A szakértő szerint az Európai Néppárt, a Fidesz korábbi várakozásaival ellentétben, ha nem is erősödött, de nem is gyengült, és a Tisza Párt esetleges belépése az EPP-be jelentős külpolitikai legitimációt adhat a pártnak.
Az úgynevezett Green New Deal (GND) és az európai klímapolitika tovább lassulhat a zöldek támogatottságának csökkenése miatt. A háborús politikát tekintve a szakértő úgy véli, hogy az eddigi Ukrajna-politikának meg lesz a többsége az Európai Parlamentben, ami Orbán Viktor számára rossz hír lehet.
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, jócskán kell dolgoznia azon, hogy pozícióját megőrizze, és a következő hónapokban érdemi döntésre egyelőre nehezen lehet számítani. A választás után az Európai Parlament és az Európai Bizottság is megújul, és az új elnököt az Európai Parlament választja meg abszolút többséggel.
A Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk pártoknak még dönteniük kell arról, hogy melyik európai parlamenti képviselőcsoportokhoz csatlakoznak. A Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához szeretne csatlakozni, amelynek alakuló ülését június 26-ra tervezik. A Tisza Párt belépne az EPP-be, ahol már június 18-án saját alakuló ülést tartanak, és Manfred Weber néppárti elnök nyitottan áll a felvételükhöz. A Mi Hazánk egy új frakció létrehozását tervezi többek között a német AfD-vel, amelyet azonban az ID-ből kizártak, és a frakcióalapításhoz szükséges 23 képviselő összegyűjtése nehézségekbe ütközhet.
Az EP alakuló ülésén választják majd meg többek között a testület elnökét és 14 alelnökét, egy héttel később pedig már az egy-egy témával foglalkozó, szűkebb körű szakbizottságok tagjai találkoznak először. Az eddigi koalíciós középpártok – a néppártiak, szocialisták és liberálisok – az EP legutóbbi, hétfő déli előzetes adatai szerint összesen 401 képviselőt küldenek a testületbe, ami 41 fős többséget jelent.