Kiemelt beruházások és az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik Lázár János építési és közlekedési miniszter alkotmányjogi panaszával, így az LMP megkezdheti az aláírásgyűjtést a kiemelt beruházásokról szóló népszavazáshoz.

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el Lázár János beadványát, amely a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok eltérését engedélyező kormányrendeletek ellen irányult. Ennek következtében az LMP zöld utat kapott a népszavazási kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a kormány ne hagyhatna figyelmen kívül az országos és helyi építési jogszabályokat. A Kúria korábban már kimondta, hogy lehetséges népszavazást tartani a témában, azonban a kormány jogszabályi változtatásai miatt az LMP-nek újra kellett fogalmaznia a kérdést. Az új kérdést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette, de a Kúria elé került panaszok ellenére is helybenhagyta a döntést, mondván, hogy a népszavazás nem érinti a költségvetést, így nem tiltott tárgy.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium azonban alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amely szerint a kiemelt beruházások szabályainak megtartása stratégiai érdek, és a kormányrendeletek nélkül nem valósíthatók meg. Azt is hozzátették, hogy az uniós forrásokat is érintő beruházások a népszavazás eredményeként elveszíthetnék különleges státuszukat, ami határidőbeli problémákat okozhat az EU felé. A minisztérium szerint rájuk nem vonatkozik az a törvénymódosítás, amely megtiltja a közhatalmat gyakorló szerveknek, hogy alkotmányjogi panaszt tegyenek, mivel a népszavazási kérdésben nem látnak el hatósági funkciót.

Az Alkotmánybíróság azonban másképp látta a helyzetet, és kimondta, hogy a minisztérium tevékenysége a jogalkotáshoz kapcsolódik, így a törvénymódosítás értelmében nem jogosult alkotmányjogi panaszt benyújtani. Emiatt a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasították.

A döntés nyomán az LMP elindíthatja az aláírásgyűjtést, de kérdéses, hogy egy kis párt képes lesz-e a szükséges 200 ezer aláírást összegyűjteni. Ha ez sikerül, és kiírják a népszavazást, még mindig kétséges, hogy a választópolgárok többsége részt venne-e rajta, ami az érvényességhez szükséges. A rendszerváltozás óta csak néhány esetben volt meg a szükséges részvételi arány, így az LMP győzelme elsősorban elvi jelentőségű lehet.