A svájci indexálás hatása a nyugdíjakra
Magyarországon az inflációkövető nyugdíjemelés már több mint egy évtizede alkalmazott gyakorlat, ami a következő évre becsült infláció mértékével megegyező emelést jelent minden januárban, és szükség esetén pótlólagos emelést novemberben, választási években pedig júniusban vagy júliusban.
A korábbi svájci indexálás során az infláció mellett a bérnövekedést is figyelembe vették, mindkettőt 50-50 százalékban. Az elmúlt években a bérek többnyire az inflációt meghaladó mértékben nőttek, így a jelenlegi rendszerben a nyugdíjasok összességében kevesebb emelést kaphattak, és a nyugdíjak leszakadhattak a bérektől.
A Bankmonitor elemzése szerint, ha a svájci indexálás maradt volna érvényben 2013-tól kezdődően, akkor 2024-re az átlagnyugdíj 231 ezer forint helyett körülbelül 252 ezer forint lenne, ami mintegy 9,3 százalékos növekedést jelentene minden nyugdíjas számára. Ez havi 21 ezer forintos, éves szinten pedig 252 ezer forintos pluszt jelentene, ami nagyjából egy 14. havi nyugdíjnak felelne meg.
Azonban a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokkal is járnának. A kormány 2024-re eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, de ha a svájci indexálás szerinti 9,3 százalékos emelést alkalmaznának, ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot.