A klímaváltozás kezelésének kihívásai
A klímaváltozás kezelése során a politikusok gyakran hivatkoznak a tudományra, hogy indokolják a fosszilis energiahordozók használatának gyors csökkentését, azonban ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a klímavédelmi politika költségeit és hátrányait.
A klímaváltozás valós probléma, és a tudomány fontos szerepet játszik annak megértésében, hogy milyen következményekkel járhat, ha több vagy kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki. Azonban a klímavédelmi politika nem csupán a kibocsátáscsökkentés előnyeiről szól, hanem a költségek és hátrányok mérlegeléséről is, amelyeket a klímagazdaságtan segítségével érthetünk meg jobban.
A fosszilis energiaforrások felhasználásának megszüntetése jelentős előnyökkel járhat a klímavédelem szempontjából, de a gazdasági és társadalmi költségek is óriásiak lehetnek. A világ energiaellátásának jelentős része ma még fosszilis energiaforrásokból származik, és a gyors kivezetésük katasztrofális következményekkel járhat.
A klímaváltozás hatásait gyakran túlozzák, és bár a szélsőséges időjárási eseményekről sokat hallunk, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint többségük esetében még nincs egyértelmű bizonyíték a helyzet súlyosbodására. Emellett a gazdagabb társadalmak ellenállóbbak a szélsőséges időjárás hatásaival szemben.
A fosszilis energiahordozók használatának hirtelen megszüntetése több milliárd ember életét veszélyeztetheti, hiszen például a világ népességének fele olyan élelmiszerektől függ, amelyek előállítása szintetikus műtrágya felhasználását igényli, amit földgázból állítanak elő.
A klímaváltozás kezelésében a politikusok gyakran a fosszilis energiaforrások használatának 2050-re történő megszüntetését javasolják, de a legfrissebb kutatások szerint ez az eljárás évi 27 ezer milliárd dollárba kerülhet, ami a globális GDP negyedét jelenti, miközben a haszon csak töredékét teszi ki ennek a költségnek.
A klímaváltozás kezelésében a rövid távú alkalmazkodásra és az ellenállóképesség kiépítésére, valamint a hosszú távú zöld energia kutatás-fejlesztésbe történő befektetésre kell összpontosítanunk. A tudomány felvázolja a probléma mértékét, de a megoldások kiválasztása a demokratikus döntéshozatal feladata.
Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center think tank elnöke és a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója szerint a klímaváltozás kezelésének jelenlegi megközelítése több kárt okozhat, mint maga a betegség.