Gazprom gázkitermelése történelmi mélypontra süllyedt
A Gazprom éves gázkitermelése minden idők legalacsonyabb szintjére, 359 milliárd köbméterre esett vissza tavaly, ami jelentős csökkenés a 2022-es 413 milliárd köbméterhez és a 2021-es 515 milliárd köbméterhez képest.
A jelentős visszaesés hátterében a hazai, relatív olcsóbb gázpiacra való kényszerű átállás áll, amely a Gazpromot 1999 óta az első hatalmas, 7 milliárd dolláros veszteség elviselésére kényszerítette. Az orosz-ukrán háború következtében a Gazprom drasztikusan kiszorult a magasabb árazású európai gázpiacról, és bár a kínai piac felé történő eladásokat igyekszik növelni, ezek a mennyiségek egyelőre korlátozottak.
A Power of Siberia 1 nevű vezeték, amely jelenleg is üzemel, 2025-re éri el a 38 milliárd köbméteres éves kapacitását, és a teljes kapacitása később 61 milliárd köbméter lesz, amiből 38 milliárd köbméter irányul majd Kínába. Ha a még bizonytalan jövőben, 2030 után elkészül a Power of Siberia 2, amelynek éves kapacitása 50 milliárd köbméter lenne, akkor Oroszország összesen 61+50 milliárd köbméter gázt tudna exportálni Kínának. Ez a mennyiség a korábbi EU-ba irányuló orosz gázszállítások kétharmada-háromnegyede lenne, de ebben az esetben csak egy nagy vevőről lenne szó, ami erős ár- és szállítási függőséget jelentene az oroszok számára.
A kínaiak ráadásul jelentős árkedvezményeket is kikényszeríthetnek, ami a Power of Siberia 2 kapcsán is megmutatkozott, amikor nemrég nem sikerült megállapodniuk a kínaiakkal Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai látogatása során. A kínaiak közel az orosz belföldi értékesítési árakhoz hasonló árakat szeretnének elérni.
Az oroszoknak tehát fontos kockázatot jelent, hogy az EU-ról Kínára történő piacváltás csak sok év múlva és korlátozott arányban valósulhat meg. Közben meg kell találniuk a megoldást a gáz értékesítésére, mivel a már megnyitott kutakat nem lehet újra nyitni, ha egyszer lezárják őket. Emiatt az oroszok az európai LNG-szállításokat is igyekeznek növelni, bár ennek volumene jelenleg csak havi 2 milliárd köbméter körüli, és a szállítási kapacitások, valamint az európai kikötők átfejtési korlátozásai is gátat szabhatnak ennek.
Ezen kívül Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan Vietnámba és Észak-Koreába látogat, amelyek az orosz-ukrán háború kontextusában jelentőséget nyerhetnek. Észak-Korea a jelentések szerint Oroszország vezető fegyverbeszállítójává vált, és kiterjedt katonai csomagokat, köztük ballisztikus rakétákat és több mint 3 millió tüzérségi lövedéket szállít Moszkvának. Putyin 2000 óta nem járt Észak-Koreában, de most úgy tűnik, hogy az orosz elnök aktívan készül az útra. Vietnam és Oroszország régóta szoros kapcsolatokat ápolnak, és bár az ország eddig semleges álláspontot képviselt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, Putyin várhatóan észak-koreai útját követően még ebben a hónapban ellátogat oda.