Politikai hirdetések és vízdíjak: Tájékoztatási kötelezettség az ÁSZ felé, vállalkozások nehéz helyzete
A sajtótermékeknek kötelezően jelenteniük kell az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a politikai hirdetéseikről szóló adatokat a választásokat követő 15 napon belül. Az ÁSZ a június 24-i határidőig várja a tájékoztatókat.
Az ÁSZ a hétfői közleményében, amely az MTI-hez is eljutott, részletezte a követelményeket. A választási eljárásról szóló törvény értelmében azoknak a sajtótermékeknek, amelyek a kampányidőszak alatt politikai hirdetéseket közöltek, kötelező a voksolást követő 15 napon belül tájékoztatniuk az ÁSZ-t a közzétett hirdetésekről.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között a megrendelő nevét, az ellenértéket, a közzététel időpontját és a hirdetés terjedelmét. Az ÁSZ elektronikus úton, két külön e-mail címen várja az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozó adatokat. Postai úton, illetve személyesen is lehetőség van a dokumentumok benyújtására.
Az ÁSZ külön kéri, hogy a papír alapú tájékoztatókon egyértelműen jelöljék meg, hogy az adatok melyik választásra vonatkoznak, és hogy a választásonkénti tájékoztatókat a megfelelő e-mail címre küldjék.
Végül az ÁSZ tájékoztatott arról is, hogy a beérkezett adatokat a feldolgozást követően, változtatás nélkül közzéteszik a www.asz.hu weboldalon, azonban a tartalmukért és a jogszabályi előírásoknak való megfelelőségért felelősséget nem vállalnak.
Durván megemelkedett vízdíjak vállalkozások számára
A kormány döntése értelmében 2023. január 1-jétől jelentősen megemelkedtek a víziközműdíjak a vállalkozások számára. Az új, egységes díjszabás alapján a korábbiak többszörösét, sőt akár a negyvenszeresét is fizethetik. Az ÁSZ vizsgálata rámutatott, hogy a rezsicsökkentés miatt bajba kerültek a szolgáltatók, és a víziközműrendszer hosszú távon nem fenntartható. A közműrendszert fel kellene újítani, amihez a következő 15 évben 3 775 milliárd forintra lenne szükség.
A nem lakossági vízdíjakat országosan egységesítették, és bevezették az átfolyási átmérőtől függő alapdíjat, ami különösen azokat a vállalkozásokat érinti hátrányosan, ahol nagy az átfolyásmérő. Egyes esetekben a havi vízdíj majdnem negyvenszeresére nőtt.
A víz- és csatornadíj településenként változott az országban, de a decemberi rendelettel egységesítették a vállalkozások számára. Az új jogszabály szerint egy köbméter ivóvízért 576, egy köbméter csatornahasználatért 881 forintot kell fizetniük, az alapdíj pedig az átfolyási átmérőtől függ. Az alapdíj éves szinten akár 2 256 660 forint is lehet nulla vízfogyasztás mellett.
A változások miatt sok vállalkozás nehéz helyzetbe került, és a magasabb költségek áthárítása a termékek árában elkerülhetetlen, ami általános áremelkedést okozhat a gazdaságban. A legigazságosabb megoldás az lenne, ha az alapdíjat a fogyasztás is befolyásolná, például sávos alapon, vagy minimális fogyasztás meghatározásával.
Egyelőre nincs jelentős tiltakozás a vállalkozók részéről, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Energiaügyi Minisztérium felé érdeklődések indultak a rendelet finomhangolásának lehetőségéről.