A választási részvétel már nem függ a településméretétől
11 óráig a választásra jogosultak közel 23 százaléka ment el szavazni, míg a 2022-es országgyűlési választáson ekkorra már 25,77 százalék volt ez az arány, a 2019-es EP-választáson 17, az önkormányzati választáson pedig 18 százalék.
Az adatok szerint érdekes elmozdulás figyelhető meg a településméret szerinti bontásban. A 3 ezer és 20 ezer közötti lakosságú települések választói aktivitása az átlag alá csökkent, míg a megyei jogú városokban a részvételi szint majdnem elérte az országos átlagot, mindössze 0,14 százalékponttal maradva el attól.
Budapesten továbbra is alacsony a részvételi arány, 22 százalék alatt, de a délutáni órákban jelentős emelkedés várható, mivel a fővárosiak hagyományosan később szavaznak, mint a vidékiek.
A választási részvételben megfigyelhető különbségek csökkenése is fontos megállapítás. A kistelepülések kivételével, ahol a részvételi arány 25,66 százalék, a többi településkategória részvételi adatai egy másfél százalékos intervallumon belül mozognak, ami egyfajta kiegyenlítődést jelez.
Az eddigi adatok alapján a 20 ezer fő feletti, nem megyei jogú városok választóinak aktivitása kiemelkedő, amit csak az ezer fő alatti falvak tudnak meghaladni. Az ezer fő alatti településeken élő választók száma nagyságrendileg 630 ezer.