Török Gábor elemzése a választási eredményekről

Minden választás értelmezési küzdelem is, különösen olyan esetekben, amikor nem jön létre kormány, és minden mandátumot szerzett párt "nyer" valamit - írja Török Gábor politológus a Facebookon.

Az EP-eredményeket hetekig, hónapokig fogjuk elemezni, mivel itt nincs semmilyen objektív mércéje a sikernek és a kudarcnak, a mandátumszerzésen kívül. Török Gábor szerint a választási eredmények különböző módon értelmezhetők, attól függően, hogy milyen százalékos eredményt ér el egy-egy párt.

Példák a siker és kudarc értelmezésére:

• Ha a Fidesz 43,77 százalékot szerez, azzal 11 mandátumot nyer, ami jelentős, de az előző választási eredményeihez képest csökkenést jelent, ami kudarcnak tekinthető. Ha viszont 48 százalék fölött teljesített volna, akkor nincs "másrészt" .
• Ha a Tisza Párt 31,07 százalékot szerez, pár hónapos pártként példátlanul jól szerepel, ami siker, és 7 mandátumot szerez. De ha elmarad a várakozásoktól és a felmérésektől, az kudarc. 25 százalék fölötti eredmény esetén viszont már nincs "másrészt" .

Török Gábor táblázatban is összefoglalta, hogy mi számít sikernek és kudarcnak az egyes pártok szempontjából. E szerint például a DK számára a 10 százalék alatti eredmény kudarcot jelent, míg a Momentum és a Mi Hazánk akkor lehet csalódott, ha nem jutnak be az Európai Parlamentbe. A 21 Kutatóközpont előrejelzése szerint a Fidesz–KDNP 11, a Tisza Párt 7-8, a DK vezette baloldali-zöld lista 1-2, a Mi Hazánk 1 képviselői helyet szerezhet, míg a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt nem éri el a bejutási küszöböt.

A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Fidesz–KDNP 44 százalékkal, a Tisza Párt 32 százalékkal, a DK–MSZP–Párbeszéd 8 százalékkal, a Mi Hazánk 7 százalékkal, a Kétfarkú Kutya Párt 4 százalékkal, a Momentum 3 százalékkal, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Második Reformkor 1-1 százalékkal zárhatja az EP-választást. Az LMP, a Jobbik és a Megoldás Mozgalom nem éri el az 1 százalékot.

Az intézet hangsúlyozta, hogy a felmérés nem exit poll, hanem az utolsó napokban készült közvélemény-kutatás. A 21 Kutatóközpont június 6. és 8. között végezte az adatfelvételt, 1000 fő SMS-ben történő megkeresésével. A kérdőívet online lehetett kitölteni, az SMS-ben az odavezető link volt megadva. A minta reprezentatív a teljes magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A hibahatár a teljes mintában 50 százalékos párt esetében plusz-mínusz 3 százalék.

A helyi választásokon is megfigyelhető a Fidesz erős pozíciója, amint ez Zalaegerszegen és Veszprémben is kiderült. Zalaegerszegen Balaicz Zoltán, a Fidesz jelöltje, 73,68%-os eredménnyel nyerte meg a polgármesteri posztot, ami jelentős fölénnyel biztosítja számára a város vezetését. Az ellenzéki jelöltek közül a legjobb eredményt a DK-Momentum jelöltje érte el, mindössze 13,36%-kal. A városban 1994 óta fideszes polgármesterek vannak, és az ellenzéki összefogás 2019-ben sem tudta megdönteni Balaicz Zoltán közel 50 százalékpontos előnyét. Veszprémben Porga Gyula, a Fidesz jelöltje 47,74%-kal nyerte meg a polgármesteri címet, míg az ellenzéki összefogás jelöltje, Hartmann Ferenc 28,86%-ot ért el. Az ellenzéki összefogás ebben a városban is majdnem megvalósult, de nem sikerült megszerezniük a vezetést.

Ujhelyi István, a leköszönő európai parlamenti képviselő az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy mihez kezd azután, hogy tíz évig EP-képviselőként tevékenykedett, és hogy miért hagyta ott az MSZP-t 2022-ben. Ujhelyi szerint az MSZP és a többi kisebb párt számára a választási eredmények kimenetele nem ígérkezik kedvezőnek. Az MSZP egykori nagy szavazóbázisa mára eltűnt a palettáról, és Ujhelyi úgy véli, hogy a párt nem fogadta el a szükséges megújulást. A politikus a kilépése után tárgyalt a DK-val is, de nem tudtak megállapodni. Ujhelyi az ENSZ turisztikai világszervezetének lesz nagykövete, és ennek az állandó képviseletét fogja vezetni Brüsszelben.