Szlovén fiatalok választási apátiája
A szlovén fiatalok körében tapasztalható választási apátia jelentős kihívást jelent a modern demokráciák számára, különösen az Európai Unióban, ahol a fiatalok a választókör mintegy 15 százalékát teszik ki. Szlovéniában a 18-30 év közöttiek közül csupán 10 százalék vett részt a szavazáson 2019-ben, ami jelentősen elmarad az európai átlagtól.
A fiatalok választási részvételének alacsony szintje különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor a világ számos kihívással néz szembe, mint például az éghajlatváltozás vagy a digitalizáció. A demokratikus értékek és a jogállamiság megőrzése érdekében kulcsfontosságú lenne a fiatalok aktív részvétele.
Tomaž Deželan politológus szerint az európai választásokat a polgárok másodrangú küzdelemként értékelik, ami különösen azok körében vezet alacsony részvételi arányhoz, akik nem szoktak hagyományosan szavazni, mint például a fiatalok. Deželan úgy véli, hogy az EU-t közelebb kell hozni a polgárokhoz, annak ellenére, hogy ez felszínre hozhatja az európai intézmények hiányosságait is.
Marko Lenarčič, a Kreatív Ifjúsági Egyesület munkatársa szerint a fiatalok alacsony részvételének egyik oka az EU működésével kapcsolatos információk hiánya. A fiatalok nem bíznak a politikai intézményekben, és gyakran úgy érzik, hogy a politikusok nem tartják be ígéreteiket. Lenarčič szerint a fiatalokat a választásokon való részvételre ösztönző promóciós anyagok hiánya is problémát jelent.
A fiatalok politikai részvételének növelése érdekében Deželan szerint a társadalmi-gazdasági modellel kell foglalkozni, amely azokra összpontosít, akik körülményeik miatt nem tudnak szavazni. Fontos a pártatlan információk biztosítása és a fiatalok számára releváns területek bemutatása.
A választási részvétel növelésére több megoldás is létezik, például a választási naptár meghosszabbítása, hogy a választásokat hétköznapokon vagy délután lehessen megtartani, mint például Svédországban, ahol az emberek az üzletekben és néhány helyen a templomokban is szavazhatnak.
Lenarčič szerint az iskolai tantervbe kellene beépíteni az EU működéséről, a politikai rendszerekről és a választások jelentőségéről szóló tananyagot. A fiatalok politikai részvételének növelése érdekében fontos a helyi és országos szintű politikai döntéshozók támogatása is.
A választójogi korhatár csökkentése is egy lehetséges megoldás, amelyet több szervezet és politikus is támogat, mint például a Szlovénia Diákegyesülete és Damijan Zrim képviselő. Az ilyen intézkedésekkel a fiatalok fontosnak érezhetik magukat, és növelhető a politikai részvételük.
A fiatalok választói apátiájának kezelése sokoldalú megközelítést igényel, amelybe minden érdekelt fél bevonására szükség van. A Szabadság Mozgalom Fiataljai és az Ifjú Szlovénia (Mlada Slovenija - NSi) is hangsúlyozza a formális és informális oktatás, valamint a fiatalok tájékoztatásának fontosságát. Az SD Ifjúsági Fóruma szerint az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az állampolgári nevelésre és az etikára.
A fiatalok választási részvételének növelése érdekében tehát számos lépés szükséges, beleértve az oktatás, a tájékoztatás és a politikai döntéshozatali folyamatokba való bevonás javítását. Hamarosan kiderül, hogy ezek az intézkedések milyen hatással lesznek a részvételi arányokra, hiszen június 9-én több mint 1,6 millió szlovén választópolgár dönthet kilenc európai parlamenti képviselőről és négy népszavazási kérdésről.