Ortega elnök és a migrációs válság
Nicaragua politikai és gazdasági válsága jelentős agyelszívást okoz, melynek során értelmiségiek, művészek és tudósok is elhagyják az országot, elsősorban az Egyesült Államok és Costa Rica felé vándorolva. Daniel Ortega elnök autoriter kormányzása és a demokrácia rombolása tovább súlyosbítja a helyzetet, és a migrációs válság egyik okozójaként is funkcionál.
Nicaragua, Közép-Amerika legnagyobb területű országa, ahol a sandinista vezér, Daniel Ortega 2006-ban tért vissza a hatalomba, és azóta többek között eltörölte az elnöki ciklusok számának korlátozását, keményen fellépett az ellenzékkel szemben, és feleségét, Rosario Murillót alelnökké tette. Ortega 2021-ben ötödszörre nyert választást, és 2022 novemberében pártja, az FSLN átvette az irányítást az összes önkormányzat felett, ezzel befejezve az ország egypárti állammá való átalakítását.
A migrációs hullámok története a 1979-es sandinista hatalomátvétellel kezdődött, majd a Reagan-kormány támogatásával erősödő kontrák és sandinisták közti harcok miatt folytatódott. A nicaraguaiak 2019-ben az Egyesült Államokba érkező közép-amerikai bevándorlóknak mindössze 7 százalékát, az összes amerikai bevándorlónak pedig kevesebb mint 1 százalékát tették ki.
2018-ban Ortega kormánya csökkentette az öregségi nyugdíjakat és növelte a járulékokat, ami országszerte tüntetéseket váltott ki. A kormány válasza erőszakos volt: 300 tüntetőt megöltek, több ezren megsérültek vagy börtönbe kerültek. A kormányellenes erők többek között felgyújtották az Ortega-barát New Radio Ya-t, és országos sztrájkot szerveztek. Az ellenállást végül Glauco Robelo tábornok csapatai számolták fel.
A kivándorlók tömegesen érkeztek Costa Ricába, amely gazdaságilag és politikailag stabil, és népszerű turisztikai célpont. Azonban a menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt 2022-ben korlátozásokat vezettek be, ami sokakat arra késztetett, hogy észak felé, az Egyesült Államok felé vegyék az irányt.
Az amerikai határvédelem 2022-ben közel 165 000 alkalommal találkozott nicaraguai irreguláris migránsokkal, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez képest. 2023 januárjában a Biden-kormányzat új korlátozásokat vezetett be, amelyek értelmében havonta legfeljebb 30 ezer nicaraguai, kubai, haiti és venezuelai állampolgárt utasítottak ki Mexikóba.
A nicaraguaiak közül sokan Panamába mentek, vagy a veszélyes északi útra indultak, remélve, hogy átjutnak az amerikai-mexikói határon. Mexikóban 2022 első 11 hónapjában több mint 8700 nicaraguai kért menedéket, ami tízszeres növekedés 2020-hoz képest.
Ortega elnök a migrációs válságot fegyverként is használja, miután 2021 novemberében megszüntette a kubaiakra és más nemzetekre vonatkozó vízumkorlátozásokat, és charterjáratokat üzemeltető társaságokkal kötött szerződéseket, hogy a külföldiek Nicaraguán keresztül utazzanak az USA felé. Az ebből származó bevétel több millió dollárt jelent a nicaraguai költségvetés számára.