Megy vagy marad a polgármester? Kövesse itt a vidéki csataterek eredményeit
A 2019-es önkormányzati választások óta változott a helyzet, most 26 megyei jogú városban figyeljük a választási eredményeket. Az előző választáson 13 kormánypárti vagy támogatott polgármester került hivatalba, de azóta több városban is változás történt. A választópolgárok 19 óráig dönthettek a települések következő öt évéről.
A választások napja, 2024. június 9-e volt, és a megyei jogú városokban a választópolgárok aktívan részt vettek a szavazásban. Hódmezővásárhelyen és Szombathelyen a legmagasabb, míg Miskolcon éppen hogy elérte az 50 százalékot a részvételi arány.
A részvételi adatok a következőképpen alakultak:
- Hódmezővásárhely – 65,56 százalék
- Szombathely – 61,60 százalék
- Érd – 59,53 százalék
- Győr – 58,47 százalék
- Veszprém – 58,25 százalék
- Székesfehérvár – 58,13 százalék
- Szekszárd – 57,50 százalék
- Eger – 56,90 százalék
- Kaposvár – 56,62 százalék
- Sopron – 56,62 százalék
- Zalaegerszeg – 55,53 százalék
- Baja – 55,45 százalék
- Békéscsaba – 55,45 százalék
- Szolnok – 54,20 százalék
- Dunaújváros – 54,11 százalék
- Kecskemét – 53,57 százalék
- Nagykanizsa – 53,44 százalék
- Nyíregyháza – 52,68 százalék
- Szeged – 52,67 százalék
- Debrecen – 52,46 százalék
- Esztergom – 52,24 százalék
- Pécs – 51,20 százalék
- Salgótarján – 50,55 százalék
- Tatabánya – 50,42 százalék
- Miskolc – 49,93 százalék
Öt évvel ezelőtt Békéscsabán a legnagyobb volt a polgármester-választás kimenetelének különbsége, ahol Szarvas Péter 69,12 százalékpontos előnnyel nyert. A Fidesz-KDNP jelöltjei közül Balaicz Zoltán Zalaegerszegen, Papp László Debrecenben, és Cser-Palkovics András Székesfehérváron magabiztos győzelmet arattak. Az ellenzéki oldalon Botka László Szegeden és Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen értek el jelentős előnyt.
A politológus Török Gábor már most mérleget vont az önkormányzati részeredmények alapján. Általában a hivatalban lévők nyernek, de a fordulatok, mint például Baja, Salgótarján, Eger, Miskolc esetében, ahol a Fidesz kerülhet előnybe, és Szolnok, Nagykanizsa, ahol az ellenzék nyerhet, különösen izgalmasak. Győr még erősen billeg, míg Debrecenben és Kecskeméten a Fidesz újrázó polgármesterei 50 százalék alá szorulhattak. A végeredmény hasonló lehet a 2019-eshez, akár 16-9 vagy 15-10 arányban is kialakulhat a Fidesz javára.
A huszonhat megyei jogú városból tizenhatot nyert a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, tízet az ellenzéki induló. Az eddigi feldolgozottság szerint a Fidesz átveszi az ellenzéktől a polgármesteri széket Baján, Egerben, Miskolcon és Salgótarjánban, míg az ellenzéki jelöltek Nagykanizsát, Szolnokot és Győrt is ki tudják csavarni a Fidesz kezéből. Baján Kámánné Dr. Bari Bernadett (FIDESZ-KDNP) 47,87 százalékkal vezet, így ő válthatja Nyirati Klára jelenlegi polgármestert. Egerben Vágner Ákos (FIDESZ-KDNP) szerezte meg a polgármesteri pozíciót 35,29 százalékkal.
A választások után több megyei jogú városban is újrázott a hivatalban lévő polgármester. Pécsen Péterffy Attila (Pécs Jövőjéért Egyesület-DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Forum Sopianae) jelenlegi polgármester a szavazatok 45,51 százalékával vezet. Kecskeméten Szemereyné Pataki Klaudia (FIDESZ-KDNP) újrázhat 42,37 százalékkal. Békéscsabán Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester folytathatja 61,73 százalékos győzelme után. Miskolc új polgármestere Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület-FIDESZ-KDNP) lesz a szavazatok 40,23 százalékával. Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa) újrázott a szavazatok 55,11 százalékával. Szegeden Botka László (Összefogás Szegedért) folytathatja 67,6 százalékkal, Debrecenben pedig Papp László (FIDESZ-KDNP) polgármester vezet 48,48 százalékkal. Dunaújvárosban Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület) polgármester folytathatja 68,28 százalékkal. Győrben Pintér Bence (független) nyerte el a polgármesteri címet, ahol a választás a legkiegyensúlyozottabb volt.
Török Gábor politológus szerint a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben a "nemfideszes" pártok közül a Tisza Párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt, amely a várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredménnyel a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé vált. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok és egy-egy fővárosi kerület gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz, ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa.
A választási eredményekből kiderül, hogy a megyei jogú városokban a küzdelem döntetlen közeli eredményt hozott, a Fidesz négy települést elhódított, de hármat elveszített, köztük Győrt, ami gazdasági erejénél fogva különösen fájdalmas lehet a kormánypártnak. A fővárosi kerületekben alig történt változás, a Fidesz elhozta az I. kerületet, de elveszítette a XII. kerületet, ahol a Kétfarkú Kutya elnöke, Kovács Gergely lesz a polgármester, és a XXI. kerületet is, bár utóbbi nem az ellenzékkel szemben. A főpolgármester személye még bizonytalan, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem változik. A fővárosi közgyűlés teljesen átalakul, a Fidesz nem szerezte meg a többséget, a baloldali ellenzék pozíciói csökkentek, a Tisza Párt viszont erősödött, így a Fidesz súlya csak egyharmados lett. A következő két év gazdasági és politikai bizonytalanságokat hozhat, amelyek a választási eredmények és a gazdaságpolitikai körülmények összefüggésében értelmezhetők.
A főpolgármesteri választás nagyon szoros, pár száz szavazat választja el Karácsony Gergelyt és Vitézy Dávidot. Éjjel 4 körül, 99,93 százalékos feldolgozottságnál Karácsony vezetett 371 107 - 370 765-ra, a kérdés, lesz-e újraszámlálás, és megfordulhat-e az eredmény. Budapesten a Fidesz elveszítette Csepelt is, amennyiben a pártból kitett Borbély Lénárd nyert megint, csak már nem fideszesként. A Budapesti közgyűlés a listás eredmények alapján így néz ki: Fidesz 10 képviselő, Tisza 10, DK-MSZP-Párbeszéd 7, MKKP 3, Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP–Zöldek 3. Az EP-választáson a Fidesz kétmillió körüli szavazatot szerzett, ami 44-45 százalékos eredményt jelent. Ezzel 11 képviselőt küldhet az EP-be. A Tisza éppenhogy 30 százalék alatt maradva hetet, a DK-MSZP 8 százalékkal kettőt, a Mi Hazánk szűk 7 százalékkal egyet. Más nem ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt. A választások fő nyertese a Tisza, a nagy vesztes a DK és a Momentum. A Tisza egyértelműen a legnagyobb ellenzéki erő lett, de Budapesten például teljesen pariba került a Fidesszel. A DK a vártnál is nagyobbat gyengült, a Momentum se a fővárosi közgyűlésbe, se az EP-be nem jutott be. A megyei jogú városokban ősztől 16 polgármestere lesz a Fidesznek, ez eggyel több, mint eddig. Ezzel együtt fájdalmas veszteségeket szenvedtek, Győrt, Nagykanizsát és Szolnokot is 2006 után vesztette el a Fidesz. Baját, Egert és Miskolcot öt, Salgótarjánt nyolc év után vette vissza a Fidesz.