Most kiderül, hogy kire van választói igény, és kire nincs

A kormányoldal bizonyíthatja, hogy az elmúlt hónapok eseményei sem rengették meg igazán a támogatottságát; az ellenzékben van, akinek június 9-e csak a kezdet vége lesz, másoknak azonban a vég kezdete lehet.

A PegaPoll vezető elemzője szerint a Fidesz-KDNP számára a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások legfőbb tétje, hogy a kegyelmi botrány óta eltelt időszak válságjeleit követő konszolidációs erőfeszítések egy magabiztos választási eredményben tetőznek-e.

Ez a hazai politikában azt az üzenetet hordozná, hogy a felbolydult ellenzéki térfélen lejátszódó politikai mozgások mellett is kikezdetlen a kormány össztársadalmi támogatottsága. Ehhez az arányos választási rendszerben megtartott európai parlamenti választáson a mandátumok több mint felét, tehát legalább tizenegy mandátumot kellene elnyernie a kormánypárti listának – állapította meg Kovács János.

Erre a legfrissebb közvélemény-kutatások nyomán felállított mandátumbecslések szerint is van esély, noha a Fidesznek intenzív kampánytevékenység mellett is egyértelműen gyengébbek a pozíciói, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választás alkalmával. Az elemző emlékeztetett rá, hogy akkor a legtöbb intézet 50 százalék feletti szavazatarányt, 13-14 mandátumot prognosztizált a kormánypártoknak, amit sikerült is beváltaniuk.

Ettől lényegesen elmaradó, de még mindig 40 százalék fölé kúszó szavazatarány esetén persze harsányabban beszélhet arról az ellenzék, hogy a kormányzati politika már nem élvezi a társadalmi többség támogatását. Ugyanakkor Kovács János szerint, ha reálisan viszonyítunk, egy ilyen eredmény még mindig „impozánsnak” számítana európai kitekintésben, ráadásul egy országgyűlési választáson, vegyes választási rendszerben, töredezett ellenzék mellett ilyen szavazataránnyal akár kényelmes mandátumtöbbség is biztosítható.

Komoly próbatétel lesz

A mostani európai parlamenti választás abból a szempontból is különleges helyzetet teremt, hogy az önkormányzati választásokkal egy időben tartják, ami egyrészt a választási részvételi hajlandóságra is kihat, másrészt az egyes pártok teljesítményének értékelésekor az EP-listás erősorrenden túlmenően a megszerzett, megtartott vagy épp elveszített önkormányzati pozíciókat is figyelembe kell majd venni.

Itt az ellenzék is komoly próbatétel előtt áll, hiszen öt évvel ezelőtt, 2019-ben relatív sikert ért el az önkormányzati választásokon az összefogás, illetve a koordinált jelöltállítás, és szervezetileg is jobb állapotban voltak az akkori ellenzék pártjai. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a választási részvételi hajlandóság, az egyes pártok mozgósítási képességének lényegességét. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ennek előzetes, empirikus mérése mindig nehézkes és bizonytalan, ezért az erről szóló közvélemény-kutatási adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni. A választási tétadás épp amiatt lényeges, mert minél magasabb a választók által érzékelt politikai tét, minél szorosabb a verseny, annál magasabb a várható részvétel, annál erőteljesebbek a választási eredmények politikai következményei.

Az EP-választási eredmények európai politikára, az európai pártcsaládok pozícióira gyakorolt hatása mellett érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy Európa-szerte hol szenvednek súlyos kudarcokat a regnáló kormánypártok vagy a hagyományos establishment pártjai, és ez milyen belpolitikai hullámokat fog kelteni az egyes tagállamokban.

„Orbán Viktor nemzetközi politikai szerepvállalása és a magyar kül- és Európa-politika szempontjából is lényeges tétje az európai parlamenti választásoknak, hogy az unióban bekövetkezik-e a számos elemző által várt, erőteljes jobbratolódás. Továbbá az is kérdés, hogy létrejöhet-e egy, a szuverenista, eurorealista és puha euroszkeptikus erőket tömöríteni képes, új, megerősített pártszövetség az Európai Parlamentben és azon túlmutatóan” – összegezte Kovács János az európai tétek jelentőségét.

Az ellenzéki választók katarzist várnak

A Magyar Péter-féle Tisza Párt belpolitikai pozícióival kapcsolatban a PegaPoll vezető elemzője kiemelte: a Tisza Párt stabil politikai tényezővé csak hosszabb időtávon válhat. „Érdemes megjegyezni, hogy magáról a Tisza Pártról rendkívül keveset tudunk, hiszen a nyilvánosság előtt az alelnöki pozíciót birtokló Magyar Péter a »beszélő fej«, az ő politikai karaktere köré szerveződik az a társadalmi mozgalom, amit intézményesen a Tisza Párt jelenít meg. Bár Magyar mögött dolgozik egy szakmai stáb, a pártnak vannak a közvélemény számára megismerhető jelöltjei, és azt is láthatják, hogy a szimpátiafelmérésekben kifejezetten jól szerepel a Tisza, mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy magáról a pártról, mint társadalmilag beágyazódott politikai erőről beszélhessünk” – vélekedett Kovács János.

Ami szerinte igazán lényeges, inkább az, hogy még a szervezetépítésnek és a politikai márkaépítésnek ezen a kezdetleges fokán is sikerült marginalizálnia, sarokba szorítania az ellenzék többi pártját. „A kormányváltást akaró választópolgárok katarzist várnak. Ilyen magas várakozásoknak még egy sikeresnek értékelhető EP-választási szereplés esetén is nehéz megfelelni, ráadásul a Tisza Párt sikerében sem a Fidesz, sem a hagyományos ellenzék nem érdekelt. A legtöbb önkormányzati, helyi koalíciókötés továbbra is inkább a többi ellenzéki párt osztozkodásával zajlik, a Tiszának több időre van szüksége az országos rekrutációhoz és saját jelöltjeinek építéséhez.

Sokaknak a túlélés a tét

Válaszolva az Index kérdésére, hogy ki marad állva a hagyományos ellenzéki pártokból, és ez mit jelent számukra a jövőre nézve, Kovács János hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti választás eredményei megmutathatják, hogy mely pártok vagy pártszövetségek számára látszik még a kikötő. A jelenlegi erőviszonyokat, aktuális közvélemény-kutatási adatokat tekintve a „régi” ellenzékből egyedül a Demokratikus Koalíció állva maradása látszik biztosítottnak. A Momentum számára immár politikai létkérdés, hogy legalább egyetlen EP-mandátumot megőrizhessen. Rajtuk kívül még a Mi Hazánk számára lehet reális a mandátumszerzés, amennyiben kellőképpen tudja mozgósítani a híveit, meglepetésként pedig egy Kutyapárt-mandátum is összejöhet.

A Fidesz-KDNP lista és a második legtöbb szavazatot kapott lista közötti különbség mértéke mellett különösen fontos lesz, hogy kiemelkedik-e majd egyetlen ellenzéki párt (az előrejelzések alapján a Tisza Párt) az ellenzéki rangsorból. A Reuters szerint a legutóbbi felmérések alapján a Fidesz 44-48 százalékon áll, míg a Tisza Párt 22-29 százalékot érhet el. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint, akár 20, akár 30 százalékot kap a párt, mindenki el fogja hinni, hogy a kormány leváltható, még azok is, akik eddig nem hittek ebben. Magyar Péter a választások előestéjén tartott több tízezres kampányzáró gyűlés után nyilatkozott a Reutersnek, ahol politikai újoncként emlegették. A Tisza Párt 6-7 mandátumra számíthat az Európai Parlamentben, és céljuk, hogy a magyarok számára fontos bizottságokba kerüljenek, ezért is szeretnének belépni az Európai Néppártba, amelynek vezetője, Manfred Weber már jelezte, hogy tárt karokkal várják őket.

Azonban nem mindenki osztja Magyar Péter és a Tisza Párt iránti bizakodást. Karsai Dániel alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan betegségben szenved, közösségi oldalán kért elnézést Magyar Pétertől, amiért késve válaszolt a Tisza Párthoz való csatlakozásra történő felkérésére. Karsai elutasította a felkérést, mivel úgy érezte, hogy Magyar Péter "szinte vallásos imádattal beszélt Orbán Viktorról" és még koalícióra is lépne vele. Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában válaszolt Karsai Dánielnek, aki szerinte azzal próbálja őt nehéz helyzetbe hozni, hogy aki nem Karácsony Gergelyre szavaz, az a Fidesz szekerét tolja.