Félelmetes tornádó pusztított Szombathely környékén
Vasárnap délután tornádó csapott le Szombathely közelében, ami idén a második ilyen jelenség Magyarországon. Több vármegyére kiadták a zivatarok és felhőszakadás veszélye miatt a figyelmeztetést, és a vihar Budapestet is elérte hétfő reggelre.
A vasárnap délutáni órákban Szombathely közelében félelmetes tornádó alakult ki, amelyet a Nyugat-Dunántúlon örökítettek meg. Az Időkép Facebook-bejegyzése szerint a szupercella Ausztria felől érkezett, és a forgószél a régióban ért földet.
Ez már a második alkalom idén, hogy tornádót rögzítettek Magyarországon; májusban Rákóczifalva és Rákócziújfalu között is megfigyelték ezt a jelenséget.
Hétfőn is folytatódnak a heves viharok
Hétfőn egy hullámzó hidegfront miatt országszerte heves viharokra, erős szélre, és jégesőre kell készülni. Az egész országban első- és másodfokú figyelmeztetés van érvényben. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 33 fok között várható.
A borús idő mellett a szaharai eredetű por is jobban szűrheti a napsütést, és csapadékra több hullámban, elsősorban keleten alakulhatnak ki heves zivatarok. Estétől északnyugat felől átmenetileg csökken a csapadékhajlam.
A déli, majd az északnyugatira, nyugatira forduló szél megélénkül, a Kisalföldön meg is erősödik. Többfelé heves viharokra, jégesőre, és erős szélre kell készülni.
A HungaroMet felhőszakadás veszélye miatt az egész országban elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést, zivatarok miatt pedig másodfokú, narancssárga riasztást adott ki Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre.
Gyakoriak lehetnek a tornádók Magyarországon
Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője korábban az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy az erősebb tornádók a forgó zivatarokhoz, szupercellákhoz kötődnek. Ahogy a heves zivatarok gyakorisága növekszik Magyarországon, úgy a tornádók és a jégesők gyakorisága is növekedést mutathat a jövőben.
A vármegyék politikai helyzete
A vármegyei közgyűlések eredményei szerint, ahol a vármegyei listákra azok szavaznak, akik nem Budapesten vagy a megyei jogú városokban élnek, a Fidesz-KDNP vezet a következő vármegyékben: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, és Zala. Azaz mind a 19 vármegyében nyerésre állnak a kormánypártok, a 2019-ben nem indult Mi Hazánk pedig a legtöbb vármegyében a második helyen áll. Bár a Fidesz-KDNP minden vármegyében győzött, összességében rosszabbul szerepeltek, mint öt évvel ezelőtt, majdnem mindenhol kevesebb szavazatot kaptak.
A Mi Hazánk jól szerepelt első vármegyei választásán, csak két vármegyében nem a párt lett a második: Pesten a Momentum kapta a második legtöbb szavazatot, Somogyban pedig a függetlenek.
A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és a kisebb városok választói. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választó kimarad ebből a választásból, ők nem kapnak ilyen szavazólapot.