A magyar e-mobilitási piac kihívásai és a villamos energia iránti növekvő igény
Az elektromos eszközök használatának növekedése és az e-mobilitási piac térnyerése jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket Magyarországon, a villamos energia iránti igény 2030-ra akár 50 százalékkal is nőhet.
A személyszállítás elektrifikációja csupán egy része a növekvő igény kielégítésének, és a teljes folyamat kezeléséhez a termelő kapacitások, különösen a megújulók bővítése szükséges. Nem praktikus kizárólag több villamos energiát termelni a bővülő kereslet kiszolgálására, hanem a megtermelt energia felhasználását kell optimalizálni. Ezt szolgáltatások, tárolási technológiák és energiahatékonyságot növelő megoldások segíthetik elő.
Az on-site erőművek előretörése
A piaci kereslet növekszik a megújuló alapú hosszú távú vállalati villamos energia adásvételi szerződések (cPPA) iránt. Ezek az erőművek a felhasználó telephelyén vagy annak közelében létesülnek, a közcélú hálózatba történő betáplálás nélkül, és lehetővé teszik a fenntartható, zöld áramhoz való hozzáférést. Az on-site erőművek előnye, hogy nem keletkeznek rendszerhasználati díjelemekkel összefüggő költségek.
Decentralizált, rugalmas energiapolitikára van szükség
A decentralizált, sokszor kizárólag saját célra termelő on-site erőművi beruházások felívelőben vannak, és képesek lehetnek a közcélú hálózat igénybevétele nélkül is kiszolgálni az adott felhasználó energiaigényét. A decentralizáció és a rugalmasság lesznek az energetikai szektor két legfontosabb hívószava a klímaváltozás és a növekvő energiaigény kezelésében.
Az elektromos autókkal kapcsolatos kihívások
Az elektromos autózás elterjedése a nyilvános gyorstöltők számának függvénye, amely infrastruktúra-fejlesztést igényel. A töltőberendezés-üzemeltetés jelenleg nem garantáltan megtérülő beruházás, és a lefedettség nem egyenletes Magyarországon. Az uniós jogszabályváltozások miatt azonban a töltőhálózat országos bővítése elengedhetetlen, és állami támogatási rezsimre lehet szükség a finanszírozhatóság biztosításához.
A kormányzati versenyképességi stratégia
A kormány versenyképességi stratégiájában három fő pontot határoz meg a 2024-2030 időszakra: Magyarország a nyugati és keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz, a járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja, valamint az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országa leszünk.