G7-csúcstalálkozó: Kína figyelmeztetése az asztalon, de szankciók nélkül

A G7-csúcstalálkozón a vezetők várhatóan figyelmeztetést küldenek a kisebb kínai bankoknak, hogy tartózkodjanak az Oroszország nyugati szankciók alóli kibúvóinak segítésétől, miközben a szankciók szigorítása nem kerül napirendre.

A június 13-15. között Olaszországban megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón az amerikai tisztviselők és szövetségeseik újabb kemény figyelmeztetést terveznek küldeni a kisebb kínai bankoknak, hogy ne segítsék Oroszországot a nyugati szankciók kijátszásában. A találkozón Giorgia Meloni miniszterelnök vezetésével az Ukrajnában folyó harcok és a kínai-orosz kereskedelem veszélyeire is fókuszálnak majd.

A zártkörű megbeszéléseken a növekvő kínai-orosz kereskedelem veszélye kap majd nagy hangsúlyt, és annak lehetséges ellensúlyozása is téma lesz. Azonban a Reuters információi szerint az Egyesült Államok és G7-partnerei nem terveznek azonnali büntetőintézkedéseket egyetlen bankkal szemben sem a csúcstalálkozó során.

A tárgyalások eredményeként várhatóan nyilvános nyilatkozatokat tesznek majd a kínai bankokat érintő kérdésben, de a legnagyobb kínai bankok helyett csak a kisebb intézményekre összpontosítanak. Daleep Singh, a nemzetközi gazdaságért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes szerint Washington és partnerei készek szankciókkal és szigorúbb exportellenőrzéssel csökkenteni Oroszország képességét a nyugati szankciók kijátszására.

Az amerikai kormányzat már korábban megvizsgálta, milyen szankciós eszközökkel lehetne fellépni a kínai bankok ellen, többször is figyelmeztetve a kínai felet, és felvetve a szankciók lehetőségét Pekinggel szemben. Eddig azonban ilyen irányú intézkedésre nem került sor, és úgy tűnik, a soron következő G7-csúcstalálkozó sem a szankciókkal kapcsolatos megegyezések fogják dominálni.

A Reuters szerint a fenyegetésnek így is volt egy minimális hatása: a kínai nagybankok önmagukat kezdték korlátozni az oroszokkal kapcsolatos tranzakciókban, az exportáló kínai vállalatok pedig kisebb kínai bankokon keresztül folytatták az orosz kereskedelmet.