Az európai parlamenti választások lezárultak
Este tizenegy órakor bezárt az utolsó európai szavazóhelyiség, így hamarosan kiderül, hány mandátumot kapnak a magyar pártok. Magyarországon a Nemzeti Választási Iroda már elkezdte közölni az első eredményeket.
Az idei európai parlamenti választás hivatalosan is véget ért, miután június 9-én este 11 órakor bezárt az utolsó szavazóhelyiség Európában. Eddig csupán becsléseket közöltek az Európai Unió oldalán, de mostantól valódi részeredmények is napvilágot látnak.
A magyarországi helyzetet illetően, a Nemzeti Választási Iroda már megkezdte az adatok közzétételét a választásokról. Jelenlegi állás szerint a Fidesz–KDNP 11, a Tisza Párt 7, a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd 2, a Mi Hazánk pedig 1 mandátumot szerezhet. A nap folyamán a 21 kutatóközpont egy közvélemény-kutatást is közzétett, amely szerint négy magyar párt juthatott be az Európai Parlamentbe (EP). A Magyar Két Farkú Kutya Párt és a Momentum a 5 százalékos küszöb alatt maradhatnak.
A Róna Dániel által vezetett kutatóközpont előrejelzése szerint a Fidesz–KDNP 11, a Tisza Párt 7 vagy 8, a DK–MSZP–Párbeszéd egy vagy két, a Mi Hazánk pedig egy mandátumot szerezhet. Magyarország összesen 21 képviselőt küld a 720 fős parlamentbe, és a választások tétje az, hogy az uniós politika hogyan fog alakulni az elkövetkezendő öt évben.
Az előzetes becslések szerint a jobbközép Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew képviselőcsoportoknak megmaradhat a többségük, de a néppárt, a liberálisok és a zöldek száma csökkenhet, míg a szélsőjobboldali pártok több országban is erősödhetnek. Franciaországban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában és Németországban a jobboldali és szélsőjobboldali pártok jó eredményeket érhetnek el.
Június 9-e történelmi jelentőségű nap volt, mivel először rendezték meg egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat.
A választások nemzetközi hatása is érzékelhető, hiszen Alexander De Croo belga miniszterelnök könnyeivel küszködve ajánlotta fel lemondását, miután pártja, a VLD a voksok csupán 5,9 százalékát gyűjtötte be az előzetes eredmények alapján. A belga általános gyakorlatnak megfelelően, a király kezdeményezi a tárgyalásokat egy új kormány felállítására, és De Croo-tól elvárják, hogy ideiglenes ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradjon.