Az első EP-választási becslések eredményei
Az Európai Parlament hivatalos honlapján közzétették az első EP-választási nemzeti becsléseket több uniós országra vonatkozóan 18.15-kor. A Verian által készített előrejelzések a tagállami választási törvényeket teljes mértékben figyelembe véve készültek.
Az első becslések szerint Ausztriában a szélsőjobboldali FPÖ – Die Freiheitliche Partei Österreichs 27,00 százalékkal vezet, míg az ÖVP – Österreichische Volkspartei 23,50 százalékot, a SPÖ – Sozialdemokratische Partei Österreichs pedig 23,00 százalékot ért el. A többi párt közül a GRÜNE – Die Grünen – Die Grüne Alternative és a NEOS – NEOS – Das neue Europa egyaránt 10,50 százalékot kapott, a KPÖ – Kommunistische Partei Österreichs – KPÖ Plus 3,00 százalékot, míg az egyéb pártok 2,50 százalékot. Az európai parlamenti frakciók közül az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport (ID) 6, az Európai Néppárt (EPP) 5, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport (S&D) 5, a Renew Europe Group 2 és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség is 2 helyet szerezhet Ausztriából.
Németországban a CDU/CSU - Christlich Demokratische Union Deutschlands/Christlich-Soziale Union in Bayern 29,50 százalékkal áll az élen, míg a szélsőjobboldali AfD - Alternative für Deutschland 16,50 százalékot szerzett. A többi jelentősebb párt közül az SPD - Sozialdemokratische Partei Deutschlands 14,00 százalékot, Die Grünen - Bündnis 90/Die Grünen 12,00 százalékot kapott. A német képviselők közül a legtöbbet az EPP (30 mandátum) szerezheti, utánuk a Zöldek (16), az S&D (14), a Renew (8), a Baloldal az Európai Parlamentben (4) következik, továbbá lesz 19 független képviselő, és 5 olyan képviselő is, akiknek a pártja nem csatlakozott egy frakcióhoz sem.
Hollandiában a GL - PvdA - Coalition GL - PvdA (GroenLinks, PvdA) 21,60 százalékot ért el, míg a PVV - Partij voor de Vrijheid 17,70 százalékot. A végső előrejelzések szerint a GL-PvdA nyolc mandátumot szerez az Európai Parlamentben, ami eggyel kevesebb, mint amit a két párt külön indulva szerzett 2019-ben. A PVV hat mandátumot szerzett, ami jelentős emelkedés az öt évvel ezelőtti egyhez képest, ám elmarad az exit pollok által jelzett héttől. A Mark Rutte leköszönő kormányfő-féle konzervatív liberális VVD 11,4 százalékkal harmadik lett, mögötte a kereszténydemokrata CDA, az européer liberális D66, az agrárpopulista BBB végzett. Jó eredményt ért el emellett a páneurópai Volt, amely 5,4 százalékkal két képviselőt küldhet Brüsszelbe. Az ID és a Renew 7-7 helyet szerezhet, az EPP 6-ot, a Zöldek 4-et, az S&D szintén 4-et, a Baloldal és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport (ECR) 1-1 helyre számíthat, továbbá lesz egy olyan képviselő is, aki még nem csatlakozott frakcióhoz.
Görögországban az ND/ΝΔ - Néa Dimokratía/Νέα Δημοκρατία 30,00 százalékot kapott, a SYRΙΖΑ/ΣΥΡΙΖΑ - Sinaspismós Rizospastikís Aristerás/Συνασπισμός Ριζοσπαστικής Αριστεράς 16,70 százalékot. Az EPP 8, a Baloldal 4, az S&D 3, az ECR 2 képviselői helyet várhat, ezen kívül 2 független képviselői helyre is számítani lehet, és 2 olyan megválasztott képviselőre is, akiknek a pártja még egyik pártcsaládhoz sem csatlakozott.
Cipruson a DISY/ΔΗΣΥ - Dimokratikós Sinagermós/Δημοκρατικός Συναγερμός 23,80 százalékot, az AKEL/ΑΚΕΛ - Anorthotikó Kómma Ergazómenou Laoú/Ανορθωτικό Κόμμα Εργαζόμενου Λαού 23,10 százalékot ért el. Innen az EPP 2 helyre, a S&D 1 helyre, a Baloldal pedig 1 helyre számíthat, további két képviselői helyet olyan személyek foglalhatnak el, akiknek a pártja még egyik csoporthoz sem tartozik.
A többi tagállami részeredményről később számolunk be, amint azok elérhetővé válnak. Az Index percről percre tudósításában követhetik az eseményeket, és a választási mellékletben minden fontos információt megtalálhatnak az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról.
Hollandiában hamarosan megkezdheti munkáját a modern kori Hollandia talán legjobboldalibb kormánya, bő hat hónappal azután, hogy az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Wilders pártja kapta a legtöbb szavazatot 23,49 százalékkal a parlamenti választásokon. Wilders miniszterelnök nem lesz ugyan, de az már látszik, hogy a leendő kormánykoalíció legerősebb pártjának vezetőjeként nagy befolyást fog gyakorolni az ország politikájára. A technokrata kabinetet formailag egy pártok fölött álló köztisztviselő, Dick Schoof vezeti majd, a felhatalmazása azonban csupán a négy kormánypárt által megkötött koalíciós megállapodás megvalósítására terjedne ki. A május elején nyilvánosságra hozott megállapodás több olyan elemet tartalmaz, amin egyértelműen érezni Wilders keze nyomát, mint például a bevándorlás terén a soha nem látott szigorítás, a tervezett éles szembefordulás az Európai Unióval, illetve a környezetvédelmi célok részleges feladása. A „remény, bátorság, büszkeség” névre keresztelt dokumentumot a PVV, a VVD az NSC és a BBB hozta össze.