Ausztriai EP-választás: Az FPÖ lehet a győztes
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) állhat nyerésre az európai parlamenti választáson Ausztriában, az ORF közszolgálati csatorna által közzétett exit poll eredmények szerint.
Az előzetes adatok alapján az FPÖ a szavazatok 27 százalékát szerezte meg, ami előrébb sorolja őket a kormányzó Néppártnál (ÖVP), amely 23,5 százalékon áll. Közvetlenül az ÖVP mögött, a szociáldemokraták 23 százalékos eredménnyel a harmadik helyen állnak. A kormánykoalíció másik résztvevője, a Zöldek és a liberális Neos egyaránt 10,5 százalékos támogatottságot értek el a 17 órakor közzétett becslések szerint.
A radikáljobbos FPÖ sikerét a Kurz bukása után kialakult politikai krízis, valamint az osztrák Néppárt korrupciós ügyei és a járványkezeléssel szembeni kritikák is elősegítették, annak ellenére, hogy az FPÖ-t régóta oroszbarátsággal és orosz titosszolgálati befolyásoltsággal vádolják. A mandátumbecslés szerint az FPÖ hat képviselőt küldhet Strasbourgba, ami kétszer annyi, mint a korábbi létszámuk.
Nem csak Ausztriában, hanem Németországban is a szélsőjobb előretörését mutatják az előzetes eredmények. Németországban a konzervatív CDU/CSU nyerhette az európai parlamenti választást, a párt a szavazatok 29,5-30 százalékát szerezhette meg, ami nagyjából megfelel az öt évvel ezelőtti 28,9 százalékos eredménynek. A voksolás után a második helyre a szélsőjobboldali AfD jöhetett fel, a párt a becslés alapján 16-16,5 százalékot ért el, ez több mint 5 százalékponttal jobb eredmény, mint az előző, 2019-es EP-választáson.
Az SPD csak a harmadik helyet érte el 14 százalékkal, ami még az öt évvel ezelőtti, már akkor is történelmi bukásnak számító, 15,8 százalékos eredményt is alulmúlta. A koalíció másik tagja, a Zöldek is kiábrándító eredményt értek el: a 2019-es 20,5 százalék után mindössze 12-12,5 százalékot érhettek el. A harmadik koalíciós párt, a vállalkozáspárti Szabad Demokraták (FDP) is csak 5 százalékot értek el.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős előrelépést könyvelhetett el: akár 16,5 százalékot is megszerezhettek, ami jóval magasabb a 2019-es 11 százalékos eredménynél, bár még mindig elmarad az év eleji közvélemény-kutatási adatoktól. Az AfD ugyanakkor több botrányt is átélt az utóbbi időben, ami némileg visszavetette őket.
A jobbközép Unió blokk - amely magában foglalja a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a Keresztényszociális Uniót (CSU) - egyértelműen vezetett, támogatottságuk körülbelül 30% volt. Ez megfelel a 2019-es eredményüknek és jobb, mint amit legutóbb országosan elértek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke is ehhez a politikai tömbhöz tartozik.
A német EP-választásokon este hatkor befejeződött a szavazás, és az első exit poll eredmények szerint a kormánypártok gyengén szerepeltek. Az SPD 14 százalékot ért el, ami jelentős visszaesés a három évvel ezelőtti 25,7 százalékhoz képest. Az FDP 5 százalékra esett vissza a korábbi 11,4 százalékról, míg a Zöldek is vesztettek két százalékpontot. A CDU-CSU viszont növelte támogatottságát 24 százalékról 30 százalékra, Friedrich Merz, a CDU elnöke örülhet az eredménynek, amely reményt adhat a következő kancellári pozícióra. Az AfD 16 százalékot ért el, ami öt százalékpontos javulás a 2019-es választáshoz képest, és a keleti tartományokban az első helyen végeztek. Az új baloldali erő, Sahra Wagenknecht ukrán-politikában is Nyugat-kritikus pártja, a BSW hat százalékot kapott, ezzel bekerültek az Európai Parlamentbe.