Az Európai Parlamenti választások hatása az uniós erőviszonyokra
Az Európai Parlamenti választások következményei jelentős változásokat hozhatnak az EU politikai erőterében, de a helyzet még korántsem egyértelmű. Emmanuel Macron francia elnök szerint az uniós szélsőjobboldal akár "blokkolhatja Európát", és bár a felmérések szerint a hagyományos nagykoalíció többsége nem forog veszélyben, a liberálisok gyengülése és a jobboldali csoportok erősödése átrendezheti a parlamenti erőviszonyokat.
A jelenlegi nagykoalíció, amely a jobbközép Európai Néppártot, a szocialistákat és a liberálisokat foglalja magában, valószínűleg megmarad, de többsége csökkenhet. A Néppárt és a szocialisták helyzete stabilnak tűnik, míg a liberálisok jelentős veszteségekkel számolhatnak, bár az előrejelzések szerint a liberális Újítsuk meg Európát frakció 82 helyet szerezhet, ami sokkal jobb eredmény lenne a vártnál. A parlamenti többség így szűkösebb lehet, ami már a választások előtt is látható volt, például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyitottságát fejezte ki az euroszkeptikus ECR frakcióval való együttműködésre.
A radikálisabb jobboldali csoportok megerősödése is várható. Az ECR és az ID frakció mellett egy harmadik, még radikálisabb csoport is létrejöhet, amelyet az AfD kizárása után a Mi Hazánk kezdeményezhet. A frakcióalapításhoz szükséges képviselők és tagállamok száma a jelenlegi szabályok szerint 23, illetve 7, de az AfD eredménye azt jelentené, hogy a mostani szabályok szerint elég hat tagállamból hét képviselő a frakcióalapítási tervei megvalósításához, ebből egyet a Mi Hazánk adhat.
A változó erőviszonyok ellenére az EP jogalkotási munkája nem áll le, de akadozhat. Az új helyzet szorosabb együttműködést eredményezhet a nagykoalícióban, és a megosztó kérdésekben gyakoribbá válhatnak az elutasítások, mint például a növényvédő szerek használatát korlátozó jogszabály esetében.
A választások után dől el, hogy milyen frakciókból áll majd az új képviselő-testület, és hogy életre kel-e ismét a csúcsjelölti rendszer. A nagyobb középpártok már bemutatták csúcsjelöltjeiket, akik az Európai Bizottság vezetésére pályáznak. A jelölésről a tagállamok döntenek, és a csúcsjelölti rendszer nem kötelező szabály, hanem egy nem hivatalos alku, amely a kormányok kezét kötné meg. A Parlament és a tagállamok közötti egyeztetés eredménye határozza meg, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke.
Az EP előrejelzése szerint az Európai Néppárt 186 mandátumot szerezhet, míg a szocialisták 133 képviselővel a második helyre kerülhetnek. A zöldek a hatodik helyre csúsznának 53 mandátummal, héttel kevesebbel, mint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia. A szélsőbaloldal csoportja 36 képviselővel lenne a legkisebb. A függetlenek és a még ismeretlen frakciójúak közé 50-50 képviselőt sorolnak, és a végleges számok még attól is függnek, hogy ők kihez csatlakoznak vagy létrehoznak-e saját frakciót.
Az eredmény azt jelentené, hogy az eddig általában együtt szavazó néppárti-szocialista-liberális nagykoalíciónak 401 képviselővel a mostaninál szűkebb, 41 szavazatnyi többsége lenne a 720 fős testületben. A jobboldal (Néppárt, ECR és ID) összesen 316 igen szavazatot tudna adni, ami önmagában nem elég a többséghez, de a függetlenek nagy része is szélsőjobboldali.