Az EP-választás valójában „politikai szépségverseny”

Már javában zajlanak az uniós választások, amelyen június 6-9-e között a következő ötéves ciklusra 720 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe a polgárok. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú politikust delegálnak az EP-be, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat.

A választásokat sokan egyfajta „népszavazásnak”, „pontos közvélemény-kutatásnak” vagy „politikai szépségversenynek” tekintik, hiszen közvetlen belpolitikai következménye nincs, de jelentős hatással bír a tagállamok soron következő választásaira.

Németországban, az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállamában, ahol 96 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe, az EP-választások különösen fontosak. Egyrészről, a jelenlegi kormánykoalíció munkájáról szóló „népszavazás” lesz, másrészről pedig az AfD szereplése kerül kiemelt figyelem alá.

Franciaországban Emmanuel Macron elnök pártja, a La République En Marche (LREM), és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) közötti verseny is kiemelt figyelmet kap. A választások eredményei nagy hatással lehetnek az ország EU-politikájára, különösen a költségvetési és migrációs kérdésekben. A francia választási eredmények komoly súllyal bírnak, hiszen összesen 81 mandátum sorsáról döntenek.

Olaszországban a Fratteli d’Italia várhatóan nagy fölénnyel fog győzni, míg a második helyre a Demokrata Párt érhet be. A kormánypártok közül a Lega és a Forza Italia helyzete is érdekes lesz, hiszen a jobboldali választók többsége Giorgia Meloni mögött tömörül.

Lengyelországban a biztonság kérdése került előtérbe az EP-választásokon. A kormányzó Polgári Koalíció és az ultrakonzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság egyaránt Ukrajna melletti elkötelezettségüket hangsúlyozzák. A választási részvétel általában alacsony, így fontos lesz, hogy melyik párt tudja megszólítani a törzsszavazóit. Lengyelországban 53 mandátum sorsáról döntenek a választók.