Budapest fő csomópontja egy szélhámos nevét őrzi

A címjegyzékben az Astoria nem létezik, mégis ez Budapest egyik legfontosabb kereszteződése. A Belváros korabeli határán, a Hatvani kapu környékén mindig is pezsgett az élet, de a városfal lebontásával indult meg a térség máig ható fejlődése.

Az Astoria név a 19. század első éveire lényegében uralta Észak-Amerika szőrme-monopóliumát, az ebből szerzett vagyonából újabb befektetések után nézett, s New Yorkban kezdett különböző telkeket vásárolni. Az 1830-as évek elején, jól megérezve az idők szelét, és látva, hogy Manhattan és egész New York várhatóan hatalmas fejlődés elé néz, eladta a szőrmeipari részesedéseit, és minden vagyonát az ingatlanvásárlásba fektette. Az általa birtokolt telkek nagy részén nem építkezett, hanem azokat más befektetők számára lízingelte. Mire 1848-ra meghalt, hatalmas vagyont és máig tekintélyes dinasztiát hagyott maga után.

A világ legnagyobb szállodája

Családnevét három amerikai kisváros is felvette, az elnevezésekben az -ia végződéssel. Már a dinasztiaalapító, de később a leszármazottjai is a családnevet viselő szállodák építésébe kezdtek New York-szerte. Az első Astor House ugyan még egy szerényebb fogadó volt, azt egyre több és egyre fényűzőbb szálloda követte, mígnem 1893-ban megépült a J. J. Astor szülőhelyére utaló Waldorf Hotel, majd pár érvre rá a szomszédjában az Astoria.

A városfal története

A 19. század Amerikájából a korabeli Pest városához, pontosabban az annak határát képező városfalhoz és egyik legforgalmasabb be- és kijárati pontjához, a Hatvani kapuhoz: míg J. J. Astor a század első éveiben Manhattanben látta meg az ingatlanfejlesztés jövőjét, addig a pesti városvezetés a falak lebontásával kívánta az addigra már teljesen beszűkült és sűrűn lakott város bővítését elindítani.

Hintószalon

A Hatvani kapu mellett nyílt meg az 1820-as években a sokáig hírhedt, majd nevezetes Zrínyi Kávéház és Fogadó. Működésének első időszakában leginkább „szedett-vedett” népségek látogatták a helyet.

A híd áldozatai

A kocsigyár mellett nyílt meg az 1820-as években a sokáig hírhedt, majd nevezetes Zrínyi Kávéház és Fogadó. Működésének első időszakában leginkább „szedett-vedett” népségek látogatták a helyet.

Ki nyer ma?

Az így kialakult méretes telekcsoporton épült meg a város új, elegáns szállodája, az 1914-ben megnyílt Astoria Hikisch Rezső és Ágoston Emil közös tervei alapján.

Az első magyar kőszínház

Helyén, valamint a szomszédos korábbi „Vigyázó-ház” telkével összevont területen épült meg 1935-ban a belváros – avagy ahogy az akkori közélet előszeretettel nevezte, a „City” – kapujaként álló impozáns bérpalota, a Novák Ede és Barát Béla tervezte „Georgia” nyugdíjintézeti bérház látványos óratornyával, oldalában Minerva szobrával, tetőteraszos, a maga idejében már nagyon modernnek számító „penthouse” lakásokkal.

Az ország első aluljárója

Az Astoria térségét mindig meghatározta annak közlekedési szerepe is. Eleinte az Országúton, majd a Kerepesi úton is lóvasút, később villamos közlekedett, majd az Erzsébet híd megépültével és a Kossuth Lajos utca kiszélesítésével Buda felé is megindult a forgalom.

A szerző az Építészfórum munkatársa.

Források: Budapest, 1966. (4. évfolyam)4. szám július
Budapest, 1974. (12. évfolyam) 12. szám december
Budapest, 1975. (13. évfolyam) 7. szám július
Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 4. szám)
Magyar Hírlap, 1935. július (45. évfolyam, 170. szám)
Magyar Nyelvőr – 96. évfolyam – 1972.3. szám / Szó- és szólásmagyarázatok