A lakótelepek újgazdagjai és a zárfeltörők története

Az 1980-as években a lakótelepek újgazdagjai rettegtek a zárfeltörő bandáktól, akik a rendszerváltás után váltottak profilt és váltak a magyar maffiózók elődeivé.

Az utolsó nagy hazai zárfésűs betörőcsapatot a rendőrök az 1980-as évek közepén kapcsolták le, akik a Budapesti Nemzetközi Vásár parkolójában működő autópiacról figyelték ki a célpontokat és mosták tisztára a pénzt, autókat vásárolva és továbbadva a zsákmányból. A csapat tagjai 4-8 éves börtönbüntetéseket kaptak, és a rendszerváltás idején, 1990-ben szabadultak. Ekkor váltottak profilt és bűnözői csoportokat alapítottak, többek között a börtönben megismert Portik Tamással, és különféle bűnözői tevékenységekből éltek.

A zárfeltörő bandák tagjai fiatalok voltak, akik könnyű gazdagságra vágytak, és a KGST piacokon szerzett zárfésű készletekkel fosztogatták a főváros lakótelepeit. Áldozataik között ismert személyiségek is voltak, és az emberek különleges helyekre rejtették a pénzüket, mint például a hűtő vajtartójába vagy a cserepes virágok földjébe.

Varga Attila, aki 1986-ban egy budapesti kerületi kapitányság vagyonvédelmi osztályán dolgozott, találkozott a csoport néhány tagjával és mesélt arról, hogy a betörők mennyire profik voltak, és hogy a tanúkat megfélemlítették. Somodi József nyugalmazott rendőr alezredes, aki a betörési csoport egykori vezetője volt, már csak az utolsó nagy zárfésűs csapat emlékeivel találkozott.

A rendszerváltás után a jómódú polgárok modern biztonsági zárral védték lakásaikat, míg a lakótelepeken a hengerzárak megmaradtak, de már nem volt annyi érték mögöttük, hogy megérje a kockázatot egy profi betörőnek.