Az általános hadkötelezettség magyarországi története és a 2024-es választások
A választási kampány hajrájában a kormánypropaganda részeként egyre többet hallani a sorkatonaságról, amelyet 20 évvel ezelőtt a szocialista–szabaddemokrata kormány és Orbán Viktor közösen szüntetett meg. A hadkötelezettség magyarországi történetét Bodó Szabolcs "A hadkötelezettség történeti áttekintése Magyarországon" című 2022-ben publikált tanulmánya alapján tekintjük át.
Orbán Viktor a legutóbbi rádióinterjújában is kijelentette, hogy Magyarországon nincs tervben a 2004 novemberében megszüntetett katonai szolgálat újbóli bevezetése. A választási kampány során a Fidesz-KDNP jelöltjeire való szavazásra buzdító telefonos csapatot mutatta be egy videóban, amelyet a miniszterelnök osztott meg, és amelyben hatalmas üdvrivalgással fogadták őt a kormánypártok aktivistái.
A kötelező sorozáson alapuló hadsereg a kiegyezés után vált Magyarország honvédelmének alappillérévé, és az önkéntességen alapuló haderőszervezési modell megjelenésével az ezredforduló környékén szorult háttérbe, majd öt évvel később, a NATO-hoz való csatlakozás után megszűnt.
A sorkatonaság intézményének megjelenése
A kötelező sorkatonai szolgálatra utaló elemei már Szent István idején is megfigyelhetőek voltak, de a sorkatonaság intézményét először a Habsburg-uralom idején vezették be. Mária Terézia 1741-ben kérte meg a magyar rendeket önálló magyar katonai egységek felállítására, és a létszámhiány miatt 1771-ben kötelező sorozás rendszerét kellett bevezetni. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején Batthyány Lajos kormánya is elfogadott egy katonaállítási törvényt.
Az általános hadkötelezettségről azonban csak az 1868. évi XL. törvény bevezetésétől beszélhetünk, amelyet az idősebb Andrássy Gyula gróf vezette kormány fogadott el. A törvény minden 20. életévét betöltött fiatal férfit kötelezett a katonai szolgálatra, és a Monarchia haderejének gerincét a császári és királyi közös hadsereg adta.
A rendszer megszüntetése az első világháború után
Az első világháború alatt a Monarchia hadseregében összesen 9 millió katona szolgált, ebből 3,4 milliót Magyarország területéről hívtak be. A háború végére 660 ezer magyar katona halt meg, 1,4 millió fő sérült meg, és 830 ezren lettek hadifoglyok. A békeszerződések a magyar hadsereg létszámát 35 ezer főben korlátozták, és megtiltották az általános hadkötelezettség bevezetését, amit csak 1939-ben tudtak újra bevezetni Darányi Kálmán miniszterelnök győri programja értelmében.
A szocializmus idején a nőkre is kiterjedt a hadkötelezettség
A második világháború után a magyar honvédség létszámát 65 ezer főben korlátozták, de az általános hadkötelezettséget nem tiltották meg. Az 1960-ban elfogadott törvény már a nőkre is kiterjesztette a honvédelmi kötelezettségeket, bár gyakorlatilag csak az egészségügyben dolgozó nőket érintette. A hetvenes évekre egységesen 24 hónapos szolgálati időt vezettek be, amit később tovább csökkentettek.
A hadkötelezettség elleni ellenérzések a kilencvenes években jelentek meg a nyilvánosságban, és 2004-ben az MSZP–SZDSZ kormány haderőreformját még a Fidesz is támogatta, így megszűnt a békeidőben történő kötelező katonai szolgálat.
A 2024-es választások és a hadkötelezettség
A 2024-es választásokon rendkívül magas részvétel mellett zajlott a szavazás, ami a választási közhelyek szerint általában az ellenzéknek kedvez, de a Fidesz hatalmas mozgósítási erőfeszítéseket tett, amelyek eredményeképpen a magas részvétel a kormányerők nagyobb arányú győzelmét hozhatta. A választási rendszer átalakítása, a helyhatósági és uniós választások egy napra helyezése egyértelműen a Fideszt hozta helyzetbe, mivel a kormánypártnak van a legnagyobb hálózata a szavazók mozgósítására. Az ellenzéken belül Magyar Péter, a Tisza párt frontembere kiemelkedő mozgósítási erőfeszítéseket tett, kétszáz településen járt, és sikeresen építette saját táborát. Azonban a hadkötelezettség kérdése nem került előtérbe a választási kampányban, és a kormányfő korábbi nyilatkozatai szerint Magyarországon továbbra sem tervezik a katonai szolgálat újbóli bevezetését.
Magyar Péter, aki a választási kampány során hatalmas tömegeket mozgatott meg, és a TISZA párt kampányával bejárta az országot, a választások után elismerte, hogy "Nem ma fogjuk leváltani az Orbán kormányt". A politikai elemző, Ceglédi Zoltán szerint Magyar Péter megjelenése a Fideszből azonos immunválaszt váltott ki, mint korábban az összes ellenzéki politikusé, és a Fidesz még nem találta meg az ellenszerét az online dimenzióban, ahol Magyar uralkodik. Az ellenzéki politikus a választásokon nem szavazott sem a Fidesz, sem a Demokratikus Koalíció jelöltjére, helyette a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és egy civil jelölt támogatását választotta.