Orbán barátai, kalózok, mozgósító népszavazások – így alakul az EP-választás a környező országokban
Az Európai Unió 370 millió választójának döntése alapján alakul ki az Európai Parlament idén már 720 fős összetétele a 27 tagállamban, az Egyesült Királyság nélkül. A környező országokban több új párt is bejuthat az EP-be, néhol a választói aktivitást kannabiszról és eutanáziáról szóló népszavazással igyekeznek növelni.
Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezet a felmérések szerint 29 százalékkal, míg a szociáldemokraták (SPÖ) 22, a kormányzó Néppárt (ÖVP) pedig 21 százalékra számíthat. Az EP-be jutás 4 százalékos küszöbét még három párt ugorhatja meg: a liberális NEOS, a Zöldek és a Sör Párt. A kommunisták viszont csak 3 százalékon állnak. Ausztria 20 képviselői helyet kaphat az EP-ben. Ausztriában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára magasabb, mint Magyarországon, ami a választási kampányban is téma lehet.
Az FPÖ a politikai ellenfeleit „háborúpártiként” meghatározó retorikával és populista jobboldali üzenetekkel tört előre. Az ÖVP idegeskedik, listavezetőjük, Reinhold Lopatka figyelmeztette az FPÖ-t, nehogy vezérelvű párttá váljanak. A Zöldek listavezetője, Lena Schilling hazugságokat tartalmazó megnyilatkozásai miatt került reflektorfénybe.
Csehországban az ANO vezet 23,1 százalékkal, a Spolu szövetsége követi őket 21,5 százalékkal. Az ANO nacionalistábbra hangolta magát, ami nem feltétlenül vált be. A Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 10,3 százalékon állnak, míg a liberális Kalózpárt 9,4 százalékon. Az Ígéret és Autósok néven induló populista-jobbközép pártok is átléphetik az 5 százalékos küszöböt. Csehországban a benzin átlagára magasabb, mint Magyarországon, ami a választási kampányban is szerepet játszhat.
Szlovákiában az Irány (Smer) vezet 24,6 százalékkal, a Progresszív Szlovákia követi őket. A Köztársaság, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Szabadság és Szolidaritás is átlépheti az 5 százalékos küszöböt. A választási részvétel alacsony szokott lenni, de a belpolitikai események miatt magasabb lehet. Szlovákiában a benzin átlagára szintén magasabb, mint Magyarországon.
Horvátországban az HDZ 31,9 százalékon áll, az SDP 24,6 százalékkal követi. Az EP-ben az HDZ koalíciós partnere, a Haza Mozgalom (DP) is várhatóan képviselőt küld, de ők az otthoni koalíciós partnerekkel ellentétben más frakcióba ülnek majd be. A választási kampány a gazdasági fejlődés növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szólt. Horvátországban a benzin és a dízel átlagára közel azonos a magyarországi árakkal.
Szlovéniában a Szlovén Demokrata Párt (SDS) várhatóan a legtöbb szavazatot kapja, míg a liberális Szabadság Mozgalom (GS) 20 százalékon áll. A migráció és a klímavédelmi egyezmények a kampány középpontjában állnak. Három konzultatív népszavazást is tartanak: a kannabisz használatáról, a kegyes halálról és a preferenciális szavazásról. Szlovéniában a benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal maradt el a magyar átlagártól.
Romániában az RMDSZ az 5 százalékos bejutási küszöb környékén áll. A PSD és a PNL koalíciója 43,7 százalékot érhet el, míg az AUR 17,5, az ADU 14,1 százalékra számíthat. A választási kampányt a helyi témák hatották át. Az RMDSZ brüsszelezős kampánya kérdéses, de a magas részvételi számok kedvezhetnek nekik. Romániában a benzin átlagára 5-10 százalékkal maradt el a magyartól.