Németországot megrázta egy rendőrgyilkosság
Egy afganisztáni születésű szélsőséges iszlamista több embert megkéselt a németországi Mannheimban, egy rendőr belehalt a sérüléseibe. A tragikus eset megrázta Németországot, és ismét a bevándorlás kérdését helyezte a kampány középpontjába néhány nappal az európai parlamenti választások előtt.
Május 31-én egy afganisztáni születésű, 2014 óta Németországban élő menedékkérő késsel rátámadt egy iszlámellenes szervezet, a Pax Europa Mozgalom aktivistáira a Baden-Württemberg tartományban található Mannheim városában, és ötöt megsebesített közülük. A késelő a kiérkező rendőrökre is rátámadt, egyikőjüket a fején többször is megszúrta, a rendőr vasárnap belehalt sérüléseibe.
A támadót a rendőrök meglőtték. Baden-Württemberg tartomány belügyminisztere, Thomas Strobl később azt mondta, radikális iszlamistáról van szó, aki vallási-politikai okokból követte el tettét, de magányos támadóként. Nem volt iszlamista csoport tagja, éppen ezért a titkosszolgálatok látkörébe sem került korábban. A 25 éves férfi, aki még tizenévesként érkezett Németországba menedékkérőként, és itt családot is alapított, egy az Iszlám Állam terrorszervezethez közel álló prédikátort követve radikalizálódhatott.
Az európai parlamenti választások előtt alig több mint egy héttel történt eset megrázta Németországot, és bár ilyen rövid idő alatt nehéz megmérni a hatását, kihathat a június 9-én esedékes voksolásra is. Az utóbbi hónapok trendje ugyanis a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) gyengülése volt, a mannheimi tragédia azonban újra a politikai közbeszéd fókuszába helyezte a bevándorlás kérdését, ami kedvező hatással járhat a szélsőséges párt számára.
Olaf Scholz kancellár kormánya rögtön lépett is, megpróbálván kifogni a szelet az AfD vitorlájából. Scholz csütörtökön az ország biztonsági helyzetéről tartott beszédet a szövetségi parlamentben, a Bundestagban, ahol az ukrajnai háború mellett egyik fő témája a bevándorló bűnözők kitoloncolásának kérdése volt. "Bárkit, aki az értékeinkkel szemben a terrorizmust dicsőíti, ki kell toloncolni" – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból, továbbá tárgyalásokat folytat az ügyről Afganisztánnal és a környező országokkal. A tálibok külügyminisztériuma egyébként jelezte, hogy hajlandó tárgyalni a visszatoloncolásokról.
A jelenlegi szabályozás szerint Németország nem toloncolhat vissza hazájukba szíriai és afganisztáni állampolgárokat, ugyanis Berlinnek nincs diplomáciai kapcsolata Damaszkusszal, illetve a 2021-es tálib hatalomátvétel óta Kabullal sem. A szíriai és afganisztáni visszatoloncolásokhoz előbb meg kellene állapodni ezekkel az országokkal, csakhogy Szíriát a háborús bűnökkel vádolt Bassár el-Aszad vezeti, Afganisztánt pedig a Németország által el nem ismert Talibán. Ugyanakkor olyan elképzelések is vannak, hogy a bűnözőket harmadik országokba toloncolnák ki, például az Afganisztánnal határos Pakisztánba vagy Üzbegisztánba. Csak a rendőrgyilkosság által érintett tartományban, Baden-Württembergben 45 olyan afgán és szír állampolgár van, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, ezért kitoloncolás várna rájuk.
Scholz kitoloncolásos terveivel kapcsolatban a szociáldemokrata–zöld–liberális német kormánykoalíción belül sincs egyetértés: a Zöldek több szempontból is bírálják a kitoloncolás ötletét. A párt szerint az Afganisztánba visszatoloncolás nem az elvárt hatással járna, mivel a tálib rezsim a Németországban elítélteket nem büntetné, hanem megjutalmazná. A Zöldek arra is felhívja a figyelmet, hogy a visszatoloncolásokhoz diplomáciai kapcsolatokat kellene létesíteni a Talibánnal, és pénzt adni nekik a bűnözők visszafogadásáért. Ráadásul az Afganisztánban uralkodó viszonyok miatt a jogállami feltételek sincsenek meg a visszatoloncolás újbóli bevezetéséhez.
A legfőbb ellenzéki erő, a konzervatív CDU/CSU-pártszövetség viszont a kitoloncolásokról szóló szabályozás elfogadásának felgyorsítása mellett érvel. A legerősebb bevándorlásellenes üzeneteket azonban természetesen az AfD közvetítette. "Aggódunk minden olyan köztisztviselőért, akinek nap mint nap veszélybe kell sodornia az életét az elhibázott bevándorlás- és biztonságpolitika miatt. (...) Az Alternatíva Németországnak biztonságos határokat és Európa Erődöt akar. Az Afganisztánból érkező bevándorlást meg kell állítani, és meg kell oldani az Afganisztánba történő visszatoloncolásokat" – írta a párt X-oldalán az AfD két társelnöke, Tino Chrupalla és Alice Weidel.
A párt egyik legszélsőségesebb tagja, a nemrég náci jelszó használata miatt pénzbüntetésre ítélt Björn Höcke pedig szintén X-oldalán ezt írta: "Mannheim időközben már egész Németországban jelen van. Hány embernek kell még meghalnia, míg elég bátrak leszünk ahhoz, hogy a saját életünket éljük?"
A megkéselt rendőr vasárnap halálát követő kedden újabb késeléses támadás történt Mannheimban, ezúttal az AfD egyik politikusa volt az áldozat, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A támadó a késelés előtt több AfD-s választási plakátot is megrongált, a politikus utánament, a 25 éves férfi ezután szúrt. A rendőrség szerint a késelő nem tudta, hogy az AfD egyik politikusáról van szó. A politikusok és pártaktivisták elleni támadások egyre gyakrabbak Németországban, és éppen az AfD embereit érik legtöbbször ilyen inzultusok.
A német választóknál a bevándorlás kérdése már a mannheimi rendőrgyilkosság előtt a fókuszban volt. Az ARD-DeutschlandTrend május elején közölt felmérése szerint a németek 41 százaléka nevezte meg a június 9-én esedékes európai parlamenti választások legfőbb témájának a migrációt, ezzel a kérdés az első helyre került. Bár a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD már nem egyértelműen a második erő Németországban, és Olaf Scholz SPD-je (sőt egyes mérések szerint a Zöldek) is megelőzhette, kérdés, hogy ebben a néhány napban tud-e úgy fordulni a közhangulat, ami a szélsőséges pártot a biztos második helyre repítheti.