A választás legjei: rekordok és különlegességek

Vasárnap Magyarországon több szempontból is rendkívüli választásokat tartanak. Először kerül sor egy napon az európai parlamenti- és az önkormányzati választásokra, amelyek a megszokottnál is nagyobb politikai tétet képviselnek. A Fidesz szerint a béke a tét, míg az ellenzék az Orbán-rendszer megdöntését látja a szavazásban.

A választásokon több párt is indul, és a részvételi arány rekordot dönthet. Magyar Péter pártja, a Tisza Párt, a közvélemény-kutatások szerint akár 25-28 százalékot is elérhet, ami ellenzéki rekord lenne 2010 óta. A Fidesz viszont 50 százalék alatti eredményre számíthat az idei EP-választáson. Az önkormányzati választáson 2006-ban volt a legmagasabb részvételi arány, de az EP-választásokon 2019-ben dőlt meg a rekord 43,58 százalékkal. Iborfián hagyományosan magas a részvételi arány, de az utóbbi időben csökkent a szavazók száma. Az ország legkisebb szavazóköre a borsodi Debrétén található, ahol mindössze 13 választó szerepel a névjegyzékben.

Szigetszentmiklóson a helyi politikai viszonyok bonyolultak, ahol Nagy János polgármester több ellenzéki párt támogatásával került hivatalba, de azóta a koalíció darabjaira hullott. Az idei választáson több jelölt is indul a polgármesteri posztért. Az ország legfiatalabb polgármesterjelöltje a 18 éves Tamás Ferenc, a legidősebb pedig a 92 éves Jelenka György. Gyulaházán Bardi Béla 48 éve vezeti a falut, és idén először kapott kihívót.

A választáson minden eddiginél több szavazólapot kell kitölteni. A megyei jogú városokban élők három, míg a fővárosiak öt szavazólappal kell, hogy megküzdjenek. A nemzetiségi választóknak Budapesten akár nyolc szavazólapot is ki kell tölteniük. Az ország legnagyobb szavazóköre Londonban található, ahol 2148 magyar választó szavazhat a magyar külképviseleten.

A főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés

A főpolgármester-választás kimenetele még nyitott, miután Szentkirály Alexandra visszalépésével Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közötti küzdelem vált a középponttá. A Medián május végi felmérése szerint Karácsony 41 százalékon, Vitézy pedig 40 százalékon állna, ha a Fidesz jelöltje kiszállna a versenyből. Szentkirályi visszalépése után a főpolgármester-választás kimenetelét még csak találgatni lehet.

A Fővárosi Közgyűlésben a jelenlegi erőviszonyok alapján nehéz öt év várhat a győztesre. A Medián szerint a főpolgármester-jelöltek és a mögöttük álló pártlisták népszerűsége jelentősen eltér egymástól. Karácsony népszerűbb az őt támogató ellenzéki pártoknál, míg Vitézy és az LMP-civilek listája is kisebb támogatottságot élvez, mint maguk a jelöltek.

A Medián mandátumbecslése szerint a Fidesznek 10, a Tisza Pártnak 8, a Karácsony mögött álló pártszövetségnek 7, Vitézyéknek 4, a Kutyapártnak 2, míg a Momentumnak egy mandátuma lenne. Ha a Momentum nem jutna be, a Kutyapárt egy mandátummal többet kapna.

A választási rendszer változása miatt a Fidesz célja a Karácsony mögött álló többség megbontása lehetett. A Tisza Párt és a Kétfarkú Kutyapárt is fontos szerepet játszhat a közgyűlési erőviszonyok alakításában. Magyar Péter pártja, a Tisza Párt, a Fidesz stratégiájának köszönhetően lehet a mérleg nyelve a Fővárosi Közgyűlésben.

A pártpolitikai csatározások meghaladásával kampányoló Vitézy Dávidnak és Karácsony Gergelynek is alkalmi érdekszövetségek és alkuk mentén kell majd politizálniuk a következő öt évben. Mindkét jelölt kijelentette, hogy nem kíván koalíciót kötni a Fidesszel vagy a DK-val, és a Tisza Párt is ügyek mentén kíván együttműködni más pártokkal.