Deepfake és dezinformáció: így avatkozik be Moszkva az uniós választásokba
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette.
Az Európai Unió és tagállamai hatványozott erővel küzdenek a dezinformáció és a zavarkeltés ellen, de a választások előtti dezinformációs hullám mégis elárasztja Európát. Az EU a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt használja fel arra, hogy a nagy közösségi médiavállalatokat rákényszerítse a platformjaik megtisztítására, és nemrég eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen a választásokat célzó dezinformációk miatt. Több tagállam is keményen fellép, például a francia Viginum csoport leleplezte a Portal Kombat nevű orosz dezinformációs hálózat előkészületeit, Belgium vizsgálatot indított az EP-választások lehetséges orosz befolyásolása miatt, és Csehország felfedte, hogy Moszkva többek között magyar politikusokat pénzelt dezinformációs célokra. Magyarországon pedig a külügyminisztérium szerverein orosz hackerek tevékenykedtek, amit az illetékesek először tagadtak, de most bizonyíték van rá.
Az amerikai SentinelOne kiberbiztonsági vállalat és az EU DisinfoLab független kutatócsoport leplezte le az Európában működő Doppelgänger oroszországi dezinformációs hálózatot, amely neves európai médiavállalatok klónoldalait hozta létre hamis tartalmak terjesztésére. Az OpenAI szerint orosz, kínai, iráni és izraeli csoportok használták a ChatGPT-t hamis kommentek és újságcikkek generálására. Az orosz dezinformációs csoportok elsősorban az ukrajnai és a gázai háborúval kapcsolatos hamis történetekkel próbálják befolyásolni a közvéleményt, de a klímaválság is gyakori téma volt a dezinformációs kampányokban.
Az online dezinformációs kampányok eljutnak az európai parlamentekbe is, ahol a populista politikusok ezekkel a hamis narratívákkal házalnak. Magyarországon a miniszterelnök terjeszti az orosz propagandát, míg más országokban a politikusok olyan hamis híreket osztottak meg, mint hogy az uniós polgárok kénytelenek lesznek rovarokat enni, vagy hogy éghajlati zárlatokat terveznek bevezetni. Az EDMO kutatói szerint az orosz dezinformáció célja az uniós intézmények támadása és a szembenállás erősítése.
A szlovák parlamenti választásokat példa nélküli dezinformációs nyomás kísérte, ahol a mesterséges intelligencia kampánycélú felhasználása is megjelent. A Facebook anyavállalata, a Meta szerint független tényellenőrző hálózatuk értékeli a félretájékoztatást, beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is, de a szlovák deepfake posztokat nem jelölték hamisnak. A Facebook irányelvei korábban csak a videókat célozták, de kiterjesztették őket a hanganyagokra is.