Európai parlamenti választások zajlanak az EU tagállamaiban
Az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 370 millió választópolgár adhatja le szavazatát az európai parlamenti választásokon, amelyek csütörtökön kezdődtek és vasárnap érnek véget.
Az első választást Hollandiában tartották csütörtökön, majd pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok szavaztak. Lettországban, Máltán és Szlovákiában szombaton, míg Csehországban, Olaszországban és Észtországban szombaton és vasárnap zajlik a szavazás. A legtöbb tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap kerül sor a voksolásra, és csak ezután hirdetik ki az eredményeket.
Szlovákiában szombaton reggel hét órakor nyíltak meg a szavazóhelyiségek, és este tíz óráig mintegy 4,37 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát. Az ország történetének ötödik EP-választásán 14 helyett 15 képviselőt küldhetnek Brüsszelbe, mivel a parlamenti képviselők számának változása miatt Szlovákia egy plusz mandátumot kapott. A választáson 22 párt és egy koalíció, valamint azok jelöltjei indulnak. A felmérések szerint a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, az Irány (Smer-SD) vezetheti a versenyt, míg a második helyre a Progresszív Szlovákia (PS) pártot jósolják. A részvételi arány 2019-ben 22,74 százalékos volt, ami az EU tagállamok között a legalacsonyabb volt, de az idei választáson nagyobb részvétel várható.
Olaszországban több mint 51 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz. A választás szombat délután három órakor kezdődik és vasárnap este tizenegyig tart. A kampánycsend szombaton éjfélkor lépett életbe. Az olaszok többsége a meleg miatt a tengerparton tölti a hétvégét, ezért a részvételi arány növelése érdekében kétnaposra tervezték a választást. Az olaszok 76 képviselőt választanak az EP-be, 867 jelölt közül, akik között majdnem fele-fele arányban vannak férfiak és nők. A szavazóknak személyi igazolvánnyal és választási igazolvánnyal kell jelentkezniük, és speciális ceruzákkal ikszelhetnek a nagy méretű választási íveken. Az olaszok részvételi aránya az utóbbi években csökkent, 2019-ben 54,5 százalék volt.
A választási kampány április 28-án kezdődött, és a miniszterelnök, Giorgia Meloni belpolitikai tesztnek nevezte az EP-voksot. A kormányzó pártok közül az Olasz Testvérek (FdI) és a Liga az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládjaihoz tartoznak, míg a Hajrá Olaszország (FI) az Európai Néppárt (EPP) tagja. Az ellenzéki Demokrata Párt (PD) az Európai Szocialisták pártcsaládjához tartozik, és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelenleg egyik EP-pártcsaládhoz sem tartozik.
A közvélemény-kutatások szerint a június 9-i európai parlamenti választások a jobboldali konzervatív, helyenként szélsőjobboldali, populista európai pártcsaládok, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) megerősödését hozhatják. Az előrejelzések szerint a 720 képviselői hely 21-24 százalékát szerezhetik meg az újonnan alakuló parlamentben, 3-6 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt összesen.
Az ECR és az ID frakciók egyesülhetnek, létrehozva a második legnagyobb képviselőcsoportot a választások után. Az együttműködést előkészítendő az ID képviselőcsoportja két héttel a választások előtt kirúgta soraiból a részben szélsőjobboldali német Alternatíva Németországért Pártot (AfD), mondván, rontotta a többi párt megítélését.
Az ECR és az ID képviselői az elmúlt parlamenti ciklusban több fontos kérdésben, mint például Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a migráció és az éghajlatvédelem ügyében, többnyire ellentétesen szavaztak az Európai Parlament többségével, de a frakciók és a képviselőcsoportokon belül is megosztottak voltak. Az ECR például támogatja Ukrajna támogatását és felfegyverzését, míg az ID elutasítja azt. Mindkét csoport egyetért abban, hogy az EU-n belüli nagyobb integráció nem járhat együtt az EU bővítésével.
A jobboldali populista és radikális jobboldali pártokat tömörítő EP-frakciók konzekvensen elutasítják az európai migrációs reformcsomagot, és szigorúbb intézkedéseket forszíroznak, beleértve a határok teljes lezárását és az európai menedékjog megszüntetését.
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) növelheti befolyását az idei választásokon, és esetenként együttműködhet a populisták mérsékeltebb képviselőivel, elsősorban a jelenlegi ECR-ből.
Sokan kíváncsian várják, hogy a Fidesz képviselői (az előrejelzések szerint 10-12 fő) tudnak-e csatlakozni valamelyik frakcióhoz, miután az EPP-ből történő távozásuk után fontos bizottsági helyeket és posztokat buktak el függetlenekként.