Forrongó hangulat Brüsszelben: Ezért figyel most mindenki Magyarországra
Ahogy közeledik a magyar EU-elnökség, Brüsszelben egyre nő az érdeklődés Magyarország iránt. Az európai parlamenti választások előtt állunk, és az új összetétel komoly hatással lehet a jövőbeli politikai és gazdasági irányvonalakra. A magyarok aktivitása és a védelmi ipar megerősítése kiemelt figyelmet kap, miközben az Európai Unió (EU) jövőbeli stratégiája formálódik – mondta az Economx kérdésére Ladányi Ármin, az EuroAtlantic brüsszeli irodájának vezetője.
A magyar elnökség előtt vagyunk egy pár héttel, július elsejétől mi kerülünk sorra. Már választások előtt is igen nagy figyelem volt a magyarok brüsszeli aktivitásán a magyarok, a magyar kormány tanácsi soros elnökségre való felkészülés miatt. Tehát most mindenki egy picit jobban érdeklődik a magyarok iránt, mint bármikor előtte.
Az idei választások tétje igen nagy, hiszen a következő ötéves ciklusban a hosszútávú költségvetéséről és a különböző szakpolitikák, támogatási eszközök jövőjéről is döntenek. A parlament mérete is nő, 720 képviselőre.
Minden tagállam számára fontos kérdés, hogy hogyan alakítják majd az egységes piacot és a hosszú távú költségvetési szabályokat, valamint az is kérdéses hogyan folytatódik a klímasemlegességet célzó zöld politika a zöldek gyengülésével.
Az elkövetkező időszakban átalakulhatnak a prioritások, és a sajnosálatos események, a háború miatt, a védelmi költségvetés nagyobb hangsúlyt kaphat. Az EP-választások után kérdés, lesz-e védelmi biztos az új Európai Bizottságban, és milyen jogkörökkel bír majd.
Az új hétéves költségvetést úgy kell kialakítani, hogy számoljon az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozásával, akár a Nyugat-Balkánról is. Ez a magyar prioritások között is kiemelt helyen szerepelt már a választási kampány előtt.
2014-ben az Európai Parlament adatai szerint, 42,6 százalék volt az európai uniós részvétel, míg 2019-ben 50,4 százalék, ez 8,1 százalékpontos növekedés.
Az elmúlt év nemzeti szintű választásai alapján a jobboldal, tgabb értelemben az európai pártcsalád jobboldali pártjait, mint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia Párt (ID) is, jelentős megerősödésre számíthatnak.
A jogállamisági vitában a lengyelekkel most már kevésbé foglalkoznak az EU-ban, inkább Magyarországra irányul a figyelem. A következő parlamentben, ha a jobboldal megerősödik, ez a téma talán lejjebb kerülhet a napirendről.
A korábban sok évig együtt dolgozó, kollegiális környezetet kialakító, akár más pártcsaládokból kollegiális környezetet kialakító EP-képviselők a következő időszakban egy új környezetben fogják magukat találni.
Ursula von der Leyen már jelezte nyitottságát az ECR felé, ami előrevetíti, hogy az EPP részéről van esély az együttműködésre.
A covid és a szomszédos háború miatt az elmúlt időszakban a zöld kérdésekről áthelyeződött a hangsúly az iparpolitikára, és ezen belül is jelent meg tulajdonképpen az az új védelmi ipari stratégia ami a folyamatosan növekvő forrásokat is eredményezte.