Lehet-e választást nyerni lángossal?
A lángos körüli politikai felhajtás nem újkeletű jelenség, és úgy tűnik, a közösségi médiában a lángosevő politikusok képei különösen népszerűek. De vajon tényleg a lángos az, ami közelebb hozza a politikusokat a néphez, vagy csupán egy jól bevált trükk a szavazatok megszerzésére?
A közösségi média alapszabályai szerint a kiscicák, az ételek és a gyerekek képei gyorsan gyűjtik a lájkokat, de Magyarországon mindezeket felülírhatja a lángos. Politikusaink gyakran láthatók lángosevés közben, ami felveti a kérdést, hogy valóban szeretik-e ezt az ételt, vagy csupán népszerűségük növelése a céljuk. A lángos valóban a magyar ember alapélelmiszere lehet, és ha igen, miért ez a kötelék a politikus és a nép között?
Az idei kampány során, sőt, minden választási időszakban előtérbe kerül a lángos. Nemrégiben Dobrev Klára sajtos-tejfölös lángost evett Gyöngyösön, míg Gyurcsány Ferenc egy sósat fogyasztott a pesti Lehel piacán. Vitézy Dávid gyakran posztol lángosról, Cseh Katalin és Pikó András is látható volt már lángosevés közben, és Németh Szilárd is kedveli a hagymás változatot. Magyar Péter pedig különösen szomorú tekintettel nézett a lángosra.
A lángos helye a magyar kultúrában vitatott. Habár nem létszükséglet, az olajban sült tészta megosztó: van, akit az olajossága zavar, másokat a ropogós vagy puha állag, vagy éppen az állagok változatosságának hiánya.
A lángos népszerűsége a piacokon is megfigyelhető, ahol a politikusok gyakran kampányolnak. A piacozás az idealizált magyar polgár szokásaként jelenik meg, de a valóságban sokan inkább a szupermarketeket részesítik előnyben. A piacok közül csak néhány él és virul, ahol valóban népszerű a lángos, különösen szombat délelőttönként.
A lángos árának változásai is fontosak a magyarok számára, hiszen egy egyszerű, olcsón előállítható ételről van szó, és különösen felháborító, ha túlárazottan kell megvennünk.
A lángos fogyasztása a strandokon is jellemző, ahol a tűző napon, vizesen, tejfölös sajtba mártott hajjal és a kötelező hányingerrel együtt élvezik az emberek. A lángosozás szertartása iránti kollektív szeretetünk irracionális, mégis erős kötődést jelent számunkra, és ha egy politikus kezében lángost látunk, talán elhisszük, hogy ő is az egyikünk, értünk van.
Végül a lángos fogyasztásának módja, legyen az sajtos-tejfölös, fokhagymás, ketchupos vagy marhapörköltes, erőteljesen jellemző ránk, akár a csillagjegyünk.