Hollandia: az európaiak új otthona
Tíz év alatt megduplázódott az Európai Unió más tagállamaiból érkezett lakosok száma Hollandiában, a legnagyobb csoportot a lengyelek képviselik.
A holland statisztikai hivatal, a CBS adatai szerint 2023. január 1-jén Hollandiában 745 500 olyan lakos élt, akik az Európai Unió valamely másik tagállamának állampolgárai, míg 2014 elején ez a szám még csak körülbelül 360 ezer volt. Közel 649 ezer felnőtt uniós állampolgár él Hollandiában, akik részt vehetnek a június 6-án esedékes európai parlamenti választásokon.
A Hollandiában élő uniós állampolgárok közül a legnagyobb csoportot a lengyelek alkotják, őket a németek követik, majd a bolgárok, az olaszok és a románok sorakoznak. A holland statisztikai hivatal szerint minden negyedik uniós külföldi lengyel állampolgár, míg a németek aránya 11 százalék.
A bevándorlók többsége fiatal
A Hollandiába érkező uniós állampolgárok többsége fiatalabb, mint a helyi lakosság, leginkább a 20 és 50 év közötti korosztályból kerülnek ki. Sokan közülük munkavállalás céljából költöznek, a fiatalabbakat pedig a tanulási lehetőségek vonzzák, de a családegyesítés is fontos motiváció.
A holland statisztikai hivatal jelentése szerint az uniós állampolgárok jelentős része idővel elhagyja az országot; 2011-ben a Hollandiában élők több mint fele három éven belül, háromnegyedük pedig tíz éven belül távozott. 2023. január 1-jén az uniós állampolgárok átlagosan több mint 7,5 éve éltek Hollandiában.
Az európai politikai környezet változásai
Az európai politikai környezet jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években, különösen a klímaváltozás és a környezetvédelem területén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 végén bemutatta az európai zöld megállapodás tervezetét, amelynek célja 2050-re a klímasemlegesség elérése és a CO2-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentése 2030-ig. A zöld megállapodás jelentőségét a Holdra lépéshez hasonlította.
Azonban a politikai nyomás és a gazdák tiltakozásai miatt az európai politikusok egyre inkább kihátrálnak az ambiciózus klímacéljaikból. 2024 februárjában von der Leyen bejelentette, hogy elutasítja a mezőgazdaságban a növényvédő szerek használatának 2030-ig történő felére csökkentését célzó javaslatot, és a Közös Agrárpolitika fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítását célzó módosításait is elutasították.
A fiatalok különösen dühösek, amiért a politikusok kihátrálnak a klímaváltozás elleni harcból, és a klímaváltozás a legfiatalabb felnőttek számára a legfontosabb válságtéma. Az aktivisták csalódottak, és úgy érzik, hogy a politikusok a választásokon való újraválasztás fontosabb számukra, mint az éghajlatváltozás ügye. Az európai parlamenti kampány egyik kulcselemévé vált a választók hozzáállása az európai zöld megállapodáshoz, különösen a fiatalok esetében.
Az aktivisták szerint a gazdák tiltakozására nem lehet a klímapolitikai tervekből való kihátrálás a megoldás, hanem egy jobb klímapolitikát kell kidolgozni, amely a gazdák szempontjait is figyelembe veszi. A választások fontosak, de a fiatal generációk jövőjéért folytatott küzdelem nem alapulhat csupán a választásokon való részvételen. Az aktivisták hangsúlyozzák, hogy a klímapolitika az Európai Unió politikájának sarokkövévé vált, és a fiataloknak sikerült felrázniuk az európai politikai elitet a klímaválsággal szembeni harcban.