Gibraltár meghódítása a Habsburgok nevében

A Habsburgok a franciákkal vívott spanyol trónharc során foglalták el Gibraltárt, de a területet később a britek szerezték meg, és Spanyolország azóta is igyekszik visszakapni.

A spanyol örökösödési háború idején, amikor a Habsburgok a franciákkal küzdöttek a spanyol trónért, a későbbi III. Károly katonái 1704-ben elfoglalták Gibraltárt. Azonban a 1713-as utrechti békeszerződés értelmében a területet „örökre” Nagy-Britanniának ítélték, amivel a britek kivonultak az 1701 és 1714 között dúló európai konfliktusból.

A Habsburgok mögött álló szövetséges haderő, amelyet Georg von Hessen-Darmstadt herceg vezetett, körülbelül kétezer angol, holland, spanyol és katalán katonából állt. Ők hódították meg Gibraltárt, amelyet akkor még nem a britek, hanem a spanyol trónra pályázó Károly osztrák főherceg nevében tartottak megszállva.

A Habsburgok végül nem kerülhettek vissza a spanyol trónra, helyettük a francia Bourbon-házat ültették a trónra, de a két királyságot soha nem egyesíthették. Károly, aki később III. Károly néven 1711 és 1740 között uralkodott Magyarországon, nem maradt trón nélkül.

Az 1704-es hadjárat során Károly nevezte ki Gibraltár első három kormányzóját, köztük az elsőt, a hessen-darmstadti herceget, aki később Barcelona ostrománál vesztette életét. A terület tehát a háború idején még a Habsburgok kezében volt, és csak a békeszerződések révén került brit kézre.

A spanyolok azóta is törekednek arra, hogy visszaszerezzék Gibraltárt. A 18. században többször is megostromolták, Franco tábornok a második világháború idején fontolgatta a visszafoglalását, és a brexit előtt és után is diplomáciai és gazdasági eszközökkel próbálkoztak. Az utrechti békeszerződés többértelműsége miatt a britekkel szembeni szerződésszegés vádja is felmerült, de a felségjogra vonatkozó „örökre” kifejezést nehéz lenne vitatni.