Mexikó első női elnöke: Claudia Sheinbaum

Doktori fokozatot szerzett klímakutató, Mexikóváros volt polgármestere, és most Mexikó első női elnökévé választott Claudia Sheinbaum előtt komoly kihívások állnak, többek között a szervezett bűnözés elleni harcban.

Claudia Sheinbaum, aki Mexikóváros korábbi polgármestere volt, megnyerte a június 2-i elnökválasztást Mexikóban, így ő lett az ország első női és első zsidó származású elnöke. A 61 éves klímakutató jelentős előnnyel győzött, a szavazatok 95 százalékának megszámolása után 59 százalékot szerezve meg, míg fő kihívója, Xóchitl Gálvez 28 százalékot kapott.

Sheinbaum győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy nem egyedül érkezett a hatalomba, hanem Mexikó női hőseivel együtt, akik a hazát adták nekik. A választás, amelyen körülbelül 70 ezer jelölt versengett különböző tisztségekért, Mexikó történetének legnagyobb és legvéresebb választása volt, ahol a szervezett bűnözés erőszakos befolyásolási kísérletei is megfigyelhetőek voltak.

Sheinbaum győzelme azt jelzi, hogy az ország lakosai támogatják a leköszönő elnököt, Andrés Manuel López Obradort és a Morena pártot. Sheinbaum ígéretet tett arra, hogy folytatja elődje munkáját, többek között a minimálbér emelését, a szegény régiókban megvalósuló infrastrukturális projekteket, a nyugdíjprogram kiterjesztését és a fiatalok államilag finanszírozott gyakorlati képzését.

A mexikóiak 71 százaléka kap valamilyen formában készpénzes támogatást az államtól, és Sheinbaum szeretné folytatni az Egyesült Államokkal való jó kapcsolatok ápolását is. Emellett a bevándorláspolitika terén is követni kívánja López Obrador irányvonalát, miközben a korrupcióval vádolt állami ügynökségeket megreformálná.

Sheinbaum elkötelezett az alkotmánymódosítási törekvések mellett is, amelyek között szociális jóléti programokon keresztül szeretné kezelni a kartellerőszak mögött álló okokat, bár ezek egy része a demokratikus intézményrendszert érintheti. López Obrador azt ígérte, hogy hivatali ideje végéig, szeptember 30-áig elfogadják a tervezett alkotmánymódosításokat. Azonban a Morena párt és koalíciós partnerei alkotmányozó többséget szereztek a Kongresszus mindkét házában, ami lehetővé teszi számukra, hogy a demokratikus intézményeket célzó terveiket keresztülvigyék a törvényhozáson.

A Washington Post szerkesztősége aggodalmát fejezte ki a Morena párt antidemokratikus tendenciái miatt, és arra figyelmeztet, hogy a párt a hatalom megszerzésével lebontja a mexikói demokrácia alapjait, és újjáélesztheti az egypártrendszert. AMLO törekvései, hogy korlátozza a Legfelsőbb Bíróság és a Nemzeti Választási Intézet függetlenségét, már korábban is megfigyelhetőek voltak, és a választások előtt bejelentett "C terv" szerint a legfelsőbb bírákat népszavazás útján neveznék ki, ami a kormánypárti jelöltek befutását valószínűsíti.

Sheinbaum, aki politikai karrierjét López Obradornak köszönheti, és a rendszer továbbélését jelképezi, szembesülhet azzal a helyzettel, hogy pártja bármikor lemondásra kényszerítheti. A következő hat évben az lesz a legfontosabb kérdés Mexikóban, hogy miként lehet úgy megtartani a baloldali kormányzás eredményeit a vagyon igazságosabb újraelosztásában és a kartellekkel, valamint korrupcióval való leszámolásban, hogy közben nem számolnak le a törékeny demokráciával.