Budapest választásai: Történelmi áttekintés és jelenkori kihívások
Egy nap múlva Budapest lakói újra urnákhoz járulnak, hogy megválasszák a főpolgármestert, a fővárosi és kerületi képviselőket, valamint a polgármestereket. A város jelentősége és lakosságszáma miatt ezek a pozíciók kiemelt figyelmet kapnak, és a választások történelmileg is fontos események voltak a magyar főváros életében.
1873-ban Óbuda, Buda és Pest egyesítésével jött létre Budapest, amelynek önkormányzati autonómiája azóta is vita tárgya. A főpolgármesteri tisztség kezdetben a kormány által kijelölt személyt illette meg, és a város tényleges vezetője a polgármester volt, akit a közvetlenül megválasztott törvényhatósági bizottság választott ki. Az első polgármester Kamermayer Károly volt, aki 1873 és 1896 között töltötte be a tisztséget. A választójog korlátozott volt, a lakosság csupán kis része rendelkezett szavazati joggal, és a jelöltek kiválasztását is a helyi érdekcsoportok határozták meg. A választói magatartást számos tényező befolyásolta, többek között a társadalmi státusz, foglalkozás, etnikai-felekezeti hovatartozás és a családi kapcsolatok.
Az I. világháború után bevezetett általános választójog és a virilizmus eltörlése jelentős változást hozott, de a két világháború közötti időszakban a politikai elitek akadályozták a parlamenti váltógazdálkodás kialakulását. A választási részvétel kötelező volt, és a választások eredményei jobban tükrözték a társadalom véleményét. A főváros vezetését a nemzeti jobboldali Keresztény Községi Párt irányította, és antiszemita politikát folytatott. A választói magatartásban a státusz és a vallási felekezethez való tartozás mentén jelentek meg törésvonalak.
A rendszerváltozás után a választói magatartás változása a fővárosban is megfigyelhető volt. Az első országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége jobban szerepelt Budapesten, mint országosan. Az első önkormányzati választáson az SZDSZ elsöprő győzelmet aratott, és több kerületben is polgármestert állított. A 90-es évek elején a főváros politikai irányát a liberális-jobboldali erők határozták meg.
A 2002-es választásokon a baloldal vette át a hatalmat a fővárosban, és 16 kerületben adták a polgármestert. Az őszödi beszéd után azonban öt helyen történt jobboldali váltás. A 2010-es és a 2014-es választáson a Fidesz-KDNP szerezte meg a többséget, és Tarlós István lett a főpolgármester.
A 2018-as országgyűlési választás a Fidesz-KDNP szavazótáborának átalakulását mutatta, és az ellenzék fölénybe került Budapesten. Az ellenzék előválasztást tartott, amelyet Karácsony Gergely nyert meg, és a választáson hat százalékponttal legyőzte a hivatalban lévő főpolgármestert. Az ellenzéki győzelemhez az egységes indulás és a Borkai-botrány is hozzájárult.
Az idei választásokon több izgalmas verseny is kibontakozik. A főpolgármesteri székért Karácsony Gergely mellett Vitézy Dávid és a visszalépett Szentkirályi Alexandra is versenyben volt. Az I. kerületben a jelenlegi baloldali polgármester, Váradiné Naszályi Márta és a Fidelitas korábbi elnöke, Böröcz László közötti verseny figyelemre méltó. A IV. kerületben a DK-s Trippon Norbert indul, míg az V. kerületben Juhász Péter és Szentgyörgyvölgyi Péter közötti küzdelem várható. A VI. kerületben Soproni Tamásnak több ellenfele is akad, míg a VII. kerületben Niedermüller Péter áll szemben több kihívóval. A VIII. kerületben Pikó Andrásnak is több ellenzéki jelölttel kell megküzdenie. Ferencvárosban Baranyi Krisztina és Gegesy Ferenc közötti versengés különösen érdekes, mivel Gegesy korábban Baranyi tanácsadója volt. Zuglóban Horváth Csaba és a Momentumos kihívója közötti küzdelem figyelhető meg. Pesterzsébeten Szabados Ákos függetlenként, a kormánypártok támogatásával indul újra. Csepelen a helyi pártvezetés és a jelenlegi jobboldali polgármester közötti viszály miatt két jobboldali jelölt is indul.