Európai Parlamenti frakciók: a változások szele
A június 9-i európai parlamenti választáson nemzeti pártokra szavazunk, de a legtöbbjük egy-egy európai pártcsalád tagja, ráadásul ezek sokszor egy-egy EP-frakciónak is a részei. A szavazatunkkal gyakorlatilag ezeket is erősítjük, ráadásul a legtöbb csoport egy-egy csúcsjelöltet is megnevezett, akit az Európai Bizottság élén szeretne látni, így egyszerre rájuk is voksolunk.
Az Európai Néppárt jobbközép pártcsalád, amely évtizedek óta az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adja, és a felmérések szerint ez a helyzet nem is fog változni. Ursula von der Leyen a néppártiak csúcsjelöltje, akit a választásokon ismét az Európai Bizottság élére szeretnének látni. Magyarországról a KDNP a csoport tagja, a Fidesz pedig 2021-ben hagyta el a frakciót. A Tisza Párt is csatlakozni szeretne hozzájuk, de a felvétel nem automatikus. Manfred Weber, a néppárti elnök üzenete szerint azonban az ajtó nyitva áll.
A szocialisták, azaz az S&D a második legnagyobb frakció, csúcsjelöltjük Nicolas Schmit. A csoport néhány tagja érintett volt a katari vesztegetési botrányban, de a választáson csak kisebb veszteségekre számíthatnak. A szocialistákhoz tartozik a Demokratikus Koalíció és az MSZP is.
A liberális Renew frakció veszítheti a legtöbb képviselőt a júniusi választáson. A frakció három pártcsaládja három csúcsjelöltet nevezett meg, és a magyar Momentum is a tagja.
Az ECR, azaz az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja, részben a brit konzervatívok által alapított, euroszkeptikus irányvonalat képvisel. A Fidesz az ECR-esek között ül az uniós Régiók Tanácsában, de az EP-ben még nem döntöttek a csatlakozásukról. Az ECR várhatóan növelni fogja képviselői helyeinek számát.
Az ID, azaz az Identitás és Demokrácia frakció az euroszkeptikusok és szélsőjobboldaliak csoportja. Kizárták az Alternatíva Németországért pártot, de még így is nyertesek közé kerülhetnek. A francia Nemzeti Tömörülés az ECR-es Olasz Testvérek felé kacsintgat.
A Zöldek/EFA frakció veszíthet sok helyet, főként a németországi népszerűségvesztés és a gazdatüntetések miatt. A frakcióba nem csak zöld pártok, hanem a helyi önállóságot követelő régiók képviselői és az Európai Kalózpárt is tartozik. Az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is ide tartozik.
A Baloldal frakciója a legkisebb, és a legnagyobb arányú veszteséget szenvedheti el. A Linkéből kilépett Sahra Wagenknecht által elvitt szavazatok miatt csökkentheti a frakció várható teljesítményét.
A Függetlenek közé tartoznak azok a pártok és képviselők, akik egyetlen frakcióhoz sem csatlakoznak, például a Jobbik és a Fidesz. Ide tartoznak a szélsőjobboldali pártok is, mint az Alternatíva Németországért.
Az Újoncok kategóriájába azok a pártok kerülnek, amelyek még nem döntöttek a frakciócsatlakozásról, mint például a Mi Hazánk és a Tisza Párt.