Az Európai Parlamenti választások részvételi arányai különböző országokban

Hollandiában és Észtországban már csütörtökön elkezdődött az Európai Parlament (EP) választás, amely vasárnapig tart, és több országban lehetőség van előzetes szavazásra is. Az egyes országokban a részvételi arányok jelentősen eltérnek egymástól, ami a demokratikus intézmények beágyazottságával és a szavazási kultúrával is összefügg.

Az elmúlt években a részvételi arányok 42-45 százalék között mozogtak, de 2019-ben 50,66 százalékra emelkedett, ami a választások fontosságának növekedését jelzi. Belgiumban és Luxemburgban a részvétel 80 százalék felett volt, ami részben annak köszönhető, hogy ezekben az országokban, valamint Görögországban és Bulgáriában kötelező a választáson való részvétel.

A kötelező szavazás ellenére Görögországban csak 58,69, Bulgáriában pedig 32,64 százalék ment el szavazni 2019-ben. Bulgáriában 2016-ban vezették be a kötelező voksolást, de az alkotmánybíróság az azt követő évben eltörölte a jogszabályt, majd 2019 óta ismét kötelezővé tették, bár büntetés nem jár érte.

A kötelező szavazás korábban Hollandiában, Ausztriában, Portugáliában és Spanyolországban is érvényben volt, de ezekben az országokban már megszüntették. Máltán, ahol nincs ilyen kötelezettség, a részvétel mégis magas, legutóbb 72 százalék felett volt.

Észak-Európában általában magasabb a részvétel, Dániában például 66 százalék felett volt, míg az EU déli részén is 50 százalék feletti részvétellel számolhatunk. Portugáliában azonban csökkenő tendenciát mutat a részvétel, legutóbb 30,75 százalékra esett vissza.

Nyugat-Európában a németek és a franciák fegyelmezetten részt vesznek a szavazásokon, de Hollandiában a kötelező szavazás 1992-es eltörlése óta 40 százalék alatti a részvétel az EP-választásokon.

Kelet-Európában a részvételi arányok alacsonyabbak, de Romániában és Lengyelországban az utóbbi választáson 45 százalék fölé emelkedett. Szlovákiában azonban az EU-ban a legalacsonyabb a részvétel, 2014-ben mindössze 13 százalék, 2019-ben pedig közel 23 százalék ment el szavazni.

Magyarország a részvételi arányok tekintetében a térségi átlagba illeszkedik, 2004-ben 38,5 százalék, 2019-ben pedig 43,36 százalék volt a részvétel. A közelgő választási adatokat azonban nem szabad önmagukban értelmezni, mivel az önkormányzati választásokkal egy időben történő megrendezésük magasabb részvételt eredményezhet.