Hiába a háborús készültség, vergődik a magyar hadiipar

Az orosz–ukrán háború előtt jobban teljesítettek a magyar védelmi és hadiipari cégek, mint az elmúlt két évben a 2023-as cégbeszámolók alapján. Magyarország deklaráltan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de abból sem tudtak hasznot húzni a hazai gyártók, hogy egész Európában a hidegháború óta nem látott fegyverkezés indult. Tavaly a legnagyobb szereplők szinte mind veszteségesek voltak itthon.

Még a koronavírus-járvány előtti években a kormány nagy reményekkel jelentette be a magyarországi hadiipari fejlesztéseket, amelyeket nem egyszer a gazdaság újabb húzóerejeként jellemeztek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Hungarian Defence Industry Summit még idén is a magyar „gazdasági motor egy újabb hengerének” nevezte az iparágat. A kabinet 2016 óta sorra csábította az országba a külföldi védelmiipari szereplőket, köztük olyan cégeket, mint a még gyárépítésben lévő Airbus harcihelikopter-építő, vagy a német Rheinmetallt. Utóbbival ráadásul a kormány 2020-ban vegyesvállalatot hozott létre.

Az európai hadiipar teljesen felpörgött az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta: az EU- és NATO-tagállamok sorra emelik védelmi kiadásaikat, sőt még az uniós költségvetésből is támogatásokat akarnak irányítani a haderőfejlesztésekre és -kapacitásbővítésekre. Az európai védelmi ipar reneszánsza részben annak köszönhető, hogy az EU-országok többsége folyamatosan szállítja a fegyvereket Ukrajnába, ezért a kieső készleteket pótolják a kormányok az új felszerelések beszerzése mellett.

Több iparági szakértő szerint sokrétű problémával szembesültek a magyar szereplők, ami ezt okozta: részben az itthon gyártott eszközök nagy részére nincs kereslet, másrészt a hazai honvédelmi beszerzések is lassan futnak fel, továbbá amerikai és európai piaci szereplők sokkal hatékonyabban lobbiztak.

Az első problémára több forrásunk is az itthon gyártott Lynx-platformot említette, amely egy nagyon új, szinte még prototípus gyalogsági harcjármű. Mivel sosem vett részt éles bevetésen – már pedig a konstrukciós hibák ilyenkor jönnek elő – sok ország inkább kipróbált eszközöket választott.

A hazai költségvetésben GDP-arányosan 2,1 százalékosra tervezték meg a honvédelmi kiadásokat, de korábban ambíciózusabb célokat fogalmazott meg a kabinet 2024-re, öt éve például még 2,5 százalékos szintre utaltak a kabinetben. A büdzsébe betervezett 1309,5 milliárdos összegből egy jelentős része nem új eszközök, vagy a lőszertartalékok feltöltésére megy, hanem például a katonainfrastruktúra fejlesztésére és egyéb működési kiadásokra.

Mégis ki mennyi veszteséget halmozott fel?

A Magyarországon páncélozott gyalogsági harcjárműveket gyártó Rheinmetall Hungary Zrt. 2021-ben még csak 64,29 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, azóta pedig ez folyamatosan emelkedett: 2022-ben elérte a 14,1 milliárd forintot, majd 2023-ban ismét növekedést produkált, 27,4 milliárd forintra ugrott a forgalom. Az adózott eredmény viszont nem követte le teljesen az árbevétel dinamikáját: 2021-ben 3,69 millió forintos veszteséget termelt a cég, míg 2022-ben már 1,6 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak. 2023-ban azonban ismét veszteségbe fordultak, 5,34 milliárd forintos mínuszt hozott a német tulajdonú hadiipari cég.

A Hirtenberger Defence System (korábban HDT) Kft. 2021-ben 170,5 millió forintos árbevételt ért el, ami a következő évben, 2022-ben 4,963 millió forintra csökkent, de tavaly ismét növekedést produkált a cég, elérte a 231,7 millió forintos forgalmuk volt. Az adózott eredmény 2021-ben 220,1 millió forint volt, 2022-ben azonban már 623,47 millió forintos veszteséget termelt a cég, a mínusz pedig tavaly csak tovább nőtt, 680,25 millió forintra.

A 2022 őszén állami tulajdonba került HSC Aerojet Zrt. 2021-ben még nem ért el árbevételt, 2022-ben azonban már 73,7 millió forintot tudhatott magáénak, ami aztán az előző évben ismét nullára csökkent. Az adózott eredmény a háború előtti évben 329,2 millió forintos veszteséget mutatott ki, a következő évben ezt már 1,3 milliárd forintos profittal sikerült kozmetikázni. Tavaly azonban ismét veszteséges volt a cég, 1,2 milliárd forintos bukást mutatott ki a beszámoló.

A HT Division Zrt. többek között pilóta nélküli rendszereket gyárt, valamint a török Gidrán licencét megszerezve 4x4-es páncélos harcjárműveket épít. A cég 2021-ben közel 1,72 milliárd forintos árbevételt ért el, ami a következő évben jelentősen növekedett, elérte a 23,2 milliárd forintot, de tavalyi teljesítményéről nem sokat tudunk: 2023-as évről szóló beszámolóját még nem adta le.

A kézi lőfegyvereket, köztük mesterlövész puskákat gyártó SERO International Zrt. 2021-ben 121,4 millió forintos forgalmat produkált, ami a következő évben növekedett, elérte a 183,29 millió forintot. Tavaly, az orosz-ukrán háború második évében tovább növekedett az árbevétel, 210,16 milliárd forintra. Az adózott eredmény 2021-ben és 2022-ben 4 millió forint körül alakult, de tavaly már csak 2,6 millió forint nyereséget mutattak ki.

A siroki székhelyű, kiskaliberű lőszergyártó, az MFS Defense Zrt. 2021-ben 15,22 milliárd forintos árbevételt ért el, ami a következő már elérte a 24,375 milliárd forintot, itt 2023-ból szintén nem áll rendelkezésre adat az árbevételről a nem leadott beszámoló miatt. Az adózott eredmény 2021-ben 462 millió forintos volt, de tavalyelőtt már 1,08 milliárd forintos veszteséget termelt a cég.

A repülőgép-szerkezeteket építő, egri gyárral rendelkező MUBEA (korábban RUAG) Aerostructures Hungary Zrt. 2021-ben 19,50 milliárd forintos árbevételt ért el, ami egy évre rá már 27,8 milliárd forint közeli forgalmat mutatott ki. 2023-ban azonban enyhén csökkent az árbevétel, 27,3 milliárd forintot jelentettek csak. Az adózott eredmény 2021-ben 896,54 millió forintos volt, a következő évben már 3,4 milliárd forintos profitot tudhatott magáénak a cég. 2023-ban az eredmény kicsivel maradt csak az 1,1 milliárd forinttól. A cég osztalékot nem fizetett, hanem az eredménytartalékba helyezte azt.