Kétezer kilométer/órás szél tombol a szomszédban
A Naprendszer legtávolabbi, nyolcadik bolygója, a Neptunusz, Urbain Le Verrier előrejelzéseinek köszönhetően került felfedezésre 1846-ban Johann Galle által.
A Neptunusz a Naprendszer negyedik legnagyobb bolygója, egyenlítői átmérője 49 528 kilométer. A Naptól számított 4,5 milliárd kilométeres távolsága miatt egy neptunuszi év több mint 165 földi évig tart. A bolygó légkörét főként hidrogén, hélium és metán alkotja, utóbbi adja meg a jellegzetes kékeszöld színét. A belső rétegekben található sűrű, forró massza a bolygó tömegének legalább 80%-át teszi ki. A Neptunusz extrém időjárási viszonyairól is ismert, ahol a szelek sebessége meghaladhatja a 2000 kilométer/órát. A bolygónak 16 ismert holdja van, köztük a Triton, amely a Naprendszer egyetlen nagy holdja, mely retrográd pályán kering. A Triton felszíni hőmérséklete rendkívül alacsony, mégis aktív gejzíreket találtak rajta. A Neptunusz és holdjai még számos titkot rejtenek, amelyek felfedezésre várnak.
A Neptunusz és az Uránusz színe a valóságban szinte megkülönböztethetetlen, bár a Neptunuszban egy csipetnyivel több kék pigment található. A bolygók holdjai közül a Triton különlegessége, hogy ellentétes irányban kering a bolygó körül, ami arra utalhat, hogy a Neptunusz befogott egy önálló objektumot. A Triton légkörét a Voyager 2 űrszonda fedezte fel, és a megfigyelések szerint az egyre melegebb, de ennek okát még nem ismerjük.
A Naprendszer bolygóit bemutató cikksorozatunkban a Merkúrtól kezdve a jégóriásokig minden égitestet megismertünk. A sorozat részei között szerepel a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz is, amelyek mindegyike egy-egy különleges világot képvisel a világegyetemben.
A Földet nem csak a Naprendszer távoli égitestei, hanem közelebbi kozmikus objektumok is fenyegetik. A NASA figyelmeztet egy közel 450 méter átmérőjű, 2024 CR9 elnevezésű űrsziklára, amely több mint 26 500 kilométer/órás sebességgel száguld a Föld felé, és várhatóan 2024. június 11-én közelíti majd meg az égitestet. Bár az aszteroida körülbelül 7,3 millió kilométeres biztonságos távolságban fog elszáguldani a Föld mellett, ez a közeli találkozás fontos emlékeztetőül szolgál a hatalmas űrben leselkedő potenciális veszélyekre.
A Mars és a Jupiter közötti főövben békésen tanyázó aszteroidák többségével ellentétben a 2024 CR9 az Amor típusú kisbolygók csoportjába tartozik, amelyek pályája időnként keresztezi a Föld útvonalát. Becslések szerint egy ilyen méretű aszteroida nagyjából 52 000 évente ütközik bolygónkkal, ami globális katasztrófát idézhet elő.
A NASA különös figyelmet fordít a bolygóbiztonságra, és olyan technológiákat fejleszt ki, amelyekkel az aszteroidákat el lehet téríteni, ha azok ütközésveszélyt jelentenének. Ezen technológiák közé tartoznak a kinetikus impaktorok, a gravitációs vontatók, sőt végső megoldásként még a nukleáris robbanások is. Az ilyen kezdeményezésekbe való befektetéssel megvédhetjük jövőnket, és biztonságosabb létet biztosíthatunk az elkövetkező generációk számára.