Ukrajna engedélyezett hadműveletei és a háborús eszkaláció kérdései
Az amerikaiak és más országok által Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatás nem teszi őket hadviselő féllé, ez a segítség jogszerű és legitim – emelte ki Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az Economxnak adott interjúban, ahol a háborús eszkaláció és a harmadik világháború esélyeiről is beszélt.
Csiki Varga Tamás szerint a világháborúval való riogatás politikai eszköz, amelyet Oroszország az információs elrettentés részeként használ, és a közelgő EP-választások előtt a politika is előszeretettel használja a háborús témát kampányeszközként. A szakértő hangsúlyozza, hogy sem világháború, sem nukleáris háború nem áll küszöbön, és az ilyen mértékű eszkalációnak sem a gyakorlati jeleit, sem a szándékát nem látjuk.
Az orosz nukleáris fenyegetőzésre a NATO-n belül a nukleáris nagyhatalmaknak egységesen kell fellépniük, és a kollektív védelmi képességeket is erősíteni kell. Csiki Varga Tamás kiemeli, hogy az orosz támadásokra válaszul Ukrajna képes volt védekezni a megszállt területein található orosz létesítmények ellen, és a nyugati fegyverek átadásának szabályait is erre korlátozták.
Az ukránok engedélyt kaptak a nagy hatótávolságú rakétafegyverek használatára, amelyekkel a harkivi védekezést segítik, és a Krím-félszigeten lévő orosz célpontokat is támadhatják, mivel a nemzetközi jog szerint a Krím továbbra is Ukrajna része. Az ukránok által mért dróncsapások, amelyek mélységi orosz kritikus infrastruktúrára irányultak, saját fejlesztésű eszközökkel történtek, és céljuk a háborús erőfeszítés gyengítése volt.
Csiki Varga Tamás szerint nem valószínű, hogy az oroszok lelőnék az amerikai felderítő gépeket a nemzetközi légtérben, mivel ez katonai konfrontációt és agressziót jelentene, és az amerikaiak arányos választ adhatnának. Az ukránok által kezelt eszközökről a szakértő úgy véli, hogy azokat ukrán kezelőszemélyzet használja, és bár az ukrán haderő felderítő-képessége korlátozott, az információkat az amerikaiaktól kaphatják.
Az orosz csodafejlesztésekről, mint például a drónbiztos teknőstankról és az acélrácsokkal védett motorokról, Csiki Varga Tamás elmondta, hogy minden hosszú háború során kialakulnak katonai adaptációs megoldások, amelyek célja az élőerő és a haditechnikai eszközök védelme. Az ilyen megoldások hatékonysága változó, de a cél mindig a védelem maximalizálása.
2023 szeptemberében Ukrajna cirkálórakétával találta el a szevasztopoli hadikikötő szárazdokkjában álló Kilo-osztályú tengeralattjárót, a Rosztov-na-Donut, amely a támadás óta még mindig nem jelent meg nyilvánosan. Az orosz tengeralattjárók még mindig hatalmas problémákat okoznak az ukránoknak, ezt jelzi, hogy 2024. június 1-jén is számos jármű vett részt a kelet-európai ország ellen indított nagyszabású támadásban. A legfrissebb információk szerint a tengeralattjárót elszállították a szárazdokkból és a kikötő egy jobban védett, rejtett részére vitték át, ahol várhatóan még hónapokig nem tud majd hozzájárulni az oroszok tevékenységéhez a Fekete-tengeren. A szevasztopoli haditengerészeti támaszpont a 2022-es ukrajnai invázió idején még biztonságos bázisnak számított az orosz Fekete-tengeri Flotta számára, azonban az egyre modernebb nyugati eszközök érkezésével a helyzet radikálisan megváltozott. A közeljövőben várhatóan több hadihajót is Szevasztopolba kell majd irányítani, hogy az ütemezett javításokat elvégezzék, ami azonban különösen sebezhetővé teszi őket.