Orosz támadás során megsemmisült ritka repülőgépek Odesszában
Az odesszai repülőtérre mért orosz támadások következtében több ritka repülőgép is megsemmisült, köztük egy Szuhoj Szu-31-es műrepülőgép is.
Az ukrán repülőterek, így az odesszai is, az utóbbi időben gyakran váltak az orosz drónok és rakéták célpontjává. E támadások során több magántulajdonban lévő műrepülőgép is odaveszett, amit a kiégett roncsokról készült felvételek is alátámasztanak.
A megsemmisült gépek között szerepel egy ukrán gyártmányú A-22 Foxbat, egy német Extra EA-300 kétüléses műrepülőgép, valamint egy orosz gyártmányú, együléses Szuhoj Szu-31-es. Az utóbbi típus különösen nagy hírnévre tett szert a műrepülés világában, több világbajnok is használta már az évek során.
A Szuhoj Szu-31-es egyik példányát, amely a UR-TOP lajstromjelzést viselte, egy hangárban semmisítették meg egy orosz rakétatámadás során. Egy másik gép, az Extra EA300SC, amelynek lajstromjele UR-WIN, szintén a támadás áldozatává vált. A roncsok között látható volt egy sérült Aeroprakt A-22 Foxbat is.
Miközben Odesszában a repülőgépek pusztulnak, az ukrán haderő más frontokon is aktív. Julian Röpcke német elemző szerint a legfrissebb harctéri felvételek alapján az ukrán haderő ellentámadásba ment át Bahmut-Csasziv Jar térségében, és visszafoglalta Kalinivka nagy részét az orosz erőktől. Csasziv Jar Bahmut közelében, Donyeck megyében található, és az orosz csapatok már hónapok óta igyekeznek megközelíteni az ukrán várost. Az amerikai utánpótlás érkezéséig úgy tűnt, hogy Moszkva sikerrel veszi a település elfoglalását, azonban május végével az offenzíva lelassult, majd úgy tűnt teljesen elakadt.
Ugyanakkor Ukrajna is képes jelentős csapásokat mérni az orosz erőkre. Például a pénteki nap folyamán Ukrajna ATACMS-rakétákkal támadta az orosz kézen lévő Luhanszk városát, ahol egy régi teherszállító vállalat komplexuma volt a célpont, amelyet 2014 után az orosz haderő rendezkedett be laktanyaként és fegyverraktárként. Orosz jelentések szerint a támadás következtében összeomlott egy négyemeletes lakóház lépcsőháza, amelynek következtében a helyi hatóságok szerint legkevesebb hárman életüket vesztették, 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek. A városban összesen 35 sebesültje volt a támadásnak, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt, a megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is. Az orosz katonák már korábban leszoktak a könnyen beazonosítható tereptárgyak előtt készült képek közösségi médiában történő megosztásáról, mivel Ukrajna többször is csapást mért a megszállt területeken ideiglenesen kialakított bázisokra, főként ezen képek geolokalizálásának segítségével. Azonban arra nincs bizonyíték, hogy az orosz erők napjainkban is laktanyaként használják-e az épületet, és hogy állomásoztak-e ott katonák a támadás ideje alatt.
A kezdeti napokban az orosz-ukrán háború mércéjéhez képest jelentős eredményeket felmutató harkivi orosz offenzíva egyik fő sarokpontja volt, hogy az ukrán erők (relatíve) gyors meghátrálásában közrejátszott a védelmi rendszerek hiánya is. Sok ukrán milblogger az első napokban arról számolt be, hogy nem voltak megfelelően kiépített ukrán védelmi rendszerek a határ közelében, az első védvonalak a határtól mintegy 10 kilométerre voltak megtalálhatóak. Az árokásáshoz használt munkagépek könnyű célpontot jelentenek a drónoknak, de a határ mentén akár az orosz tüzérségnek is, hiszen Ukrajna nem lőhetett át a belgorodi régióba. Ez részben magyarázattal szolgálhat arra, hogy a határ mentén miért nem voltak megfelelő lövészárkok, aknamezők és egyéb védelmi rendszerek. Arra ugyanakkor kevésbé, hogy a határtól távolabb is fedeztek fel félbehagyott, vagy rosszul kiépített erődítményeket az ukrán tudósítók.