Putyin szerint jelentősen nőtt a rubel szerepe az orosz kereskedelemben
Vlagyimir Putyin orosz elnök kiemelte, hogy az orosz kereskedelmi forgalom közel 40%-a már rubelben zajlik, ami jelentős elmozdulást jelent a korábban domináns dollár és euró használata felől. A CNBC szerint ez a változás a „nem barátságos” nyugati valuták használatának csökkenésével függ össze.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) elhangzott beszédében Putyin hangsúlyozta, hogy azok az országok, amelyekkel Oroszország baráti viszonyt ápol, kiemelt figyelmet érdemelnek a kereskedelmi kapcsolatok kialakításában. Az államfő szerint ezek az országok lesznek a világgazdaság jövőjének meghatározói, és már jelenleg is a kereskedelmi volumen háromnegyedét teszik ki. Putyin szerint Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált, megelőzve Japánt, és a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.
Putyin kiemelte, hogy Oroszország célja a BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika valutáiban történő elszámolások arányának növelése. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az úgynevezett „nem barátságos államok” „mérgező valutáiban” történő kifizetések aránya az elmúlt évben jelentősen, a felére csökkent.
A rubel növekvő szerepét az import- és exportműveletekben is megfigyelhetjük, jelenlegi részesedése közel 40%-os. A CREA adatai szerint az elmúlt hónapokban Kína, India és Törökország voltak az orosz energetikai termékek legnagyobb felvevőpiacai. 2023 január eleje óta Kína importálta a legtöbb fosszilis nyersanyagot Oroszországból, mintegy 115 milliárd euró értékben, míg Indiát 65,2 milliárd eurós, Törökországot pedig 46,3 milliárd eurós behozatallal követi.
A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára, és az elnök szerint az országok közötti verseny a szuverenitás megerősítéséért folyik. Putyin a keleti térség vasútihálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében, és célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.
Az orosz elnök bejelentette, hogy a dolgozó nyugdíjasok esetében 2025-től újraindul a nyugdíjindexálás, és hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be. Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Putyin a célok között nevezte meg, hogy Oroszország a tudományos kutatásban hat éven belül a világ tíz vezető országa közé kerüljön, és az állam ennek érdekében a tudományos kutatásra fordított kiadásokat a GDP legkevesebb 2 százalékára növeli.
A fórumon Putyin arról is beszélt, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek. Az orosz nukleáris doktrína szerint az atomfegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén. Putyin hangsúlyozta, hogy a világ soha nem fog eljutni a nukleáris rakétacsapásokig, és arra kérte, hogy a nukleáris csapásokat hiába senki ne emlegesse. Azt is hozzátette, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az orosz nukleáris doktrína, amelyet "élő eszközként" jellemez. Kijelentette, hogy Oroszországnak most nincs szüksége mozgósításra, mert a csapatok feltöltésének jelenlegi üteme elegendő a vezérkar által követett "kiszorítási taktikához".