Orbán: Ki kell maradnunk a NATO ukrán missziójából
Két nappal a helyi és az EP-választások előtt Orbán Viktor miniszterelnök újabb interjút adott a közszolgálati Kossuth Rádiónak.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra péntek reggel kommentálva a miniszterelnök elmondta: „Minden háború történetében volt egy pont, amely az utolsó visszafordulási lehetőség volt, és úgy gondolom, hogy nagyon közel vagyunk hozzá.” Orbán szerint most már csak "túl kell élnünk" a nyarat és az ősz első felét anélkül, hogy fokozódna a helyzet, és reménykedni kell abban, hogy Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást novemberben. Orbán szerint, ha ez bekövetkezik, létrejöhetne egy "transzatlanti békekoalíció", amely szerinte a leggyorsabb út a békéhez.
"A visszafordulás pontjától centiméterekre vagyunk" - mondta.
A miniszterelnök szerint minden nap egyre kevesebb remény van arra, hogy megállítható legyen a háború. "De ezen a hétvégén esélyt kapunk. És aztán jön az amerikai választás" - tette hozzá.
Orbán hosszan beszélt arról, hogy szerinte az orosz-ukrán háború egyre nyíltabb konfliktussá fajul a Nyugat és a Kelet között. "A francia elnök azt mondta, hogy átadják a repülőgépeket – ez tény. Az oroszok azt mondják, hogy mostantól fegyvereket fognak szállítani Amerika ellenségeinek szerte a világon, ez nem csak bejelentés, hanem tény. Ez nem propaganda.
Orbán szerint "csak a vakok nem látják", hogy Európa háborús pszichózis állapotában van. Úgy véli, ennek a logikus következménye lesz, hogy nyugat-európai országok katonai egységei érkeznek majd az ukrán területre. "A legjobb esetben nem mennek a frontvonalra, de senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ez meg fog történni" - mondta.
Az EU felháborító döntése az orosz adásokról
"Oroszország nem egy harmadosztályú, középszerű ország, még ha gazdaságuk és technológiai színvonaluk a polgári területen le is marad Kínától és az USA-tól, bár ez sem igaz minden területen. De kijelenthető, hogy katonai-mérnöki technológiájuk különösen, valamint hadiiparuk, nyersanyag-erőforrásaik és a háborúhoz szükséges háttérterületük a világon a legnagyobbak" - mondta.
Hozzátette, hogy felháborítónak találja, hogy az Európai Unióban betiltották az orosz állami híradásokat, így azok nem jutnak el a magyar emberekhez és az EU többi állampolgárához.
"Az Európai Unió döntést hozott, egy olyan döntést, amelyet én jogalap nélkülinek tartok, és amely szerint az EU tagállamai még csak nem is fogadhatják az orosz adásokat. A magyar embereknek és a többi tagállam polgárainak megtagadják a lehetőséget, hogy megnézzék az ukrán híreket és az orosz híreket, majd eldöntsék, hol látják a valóságot. Ez tilos" - mondta a miniszterelnök.
Maradnunk kell a NATO „ukrán misszióján” kívül
"Amit látok, az az, hogy megtanultunk ellenállni Brüsszel nyomásának, Magyarország tudja védeni függetlenségét. A NATO nehezebb kérdés, a NATO főtitkára is ide fog jönni. Úgy látom, mindenképpen ki kell maradnunk abból, amit a NATO "ukrán missziónak" nevez" - mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak joga van ragaszkodni a NATO alapelvéhez, amely szerint védelmi szövetség.
"Még ha csak a kisujjunkat is belemerítjük, még a tervezési fázisban is, bele fogunk szippantva" - tette hozzá.
Orbán szerint, amikor a NATO valóban elindítja katonai misszióját Ukrajnában, a magyar katonai egységek feletti irányítás nemzeti hatáskörről átkerül a NATO parancsnokához. "Ha ez megtörténik, elveszítettünk egy nagyon fontos részét a szuverenitásunknak, vagyis inkább átadtunk egy fontos részét a szuverenitásunknak, és onnantól kezdve nem leszünk képesek kivonni a magyar katonákat a háborúból.
A pont, amikor ezt meg kell tennünk, hogy kivonuljunk a Ukrajnában való részvételre való felkészüléssel kapcsolatos bármilyen NATO-tevékenységből, nagyon közel van. Ezt még meg kell vitatnunk a jelenlegi főtitkárral és a jövőbeli főtitkárral" - mondta.
Viktor Orbán kerüli a kritikus kérdéseket itthon. Évek óta nem adott interjút független médiának. Azonban több éve szinte minden péntek reggel rendszeres vendége a közszolgálati Kossuth Rádiónak, ahol a közszolgálati műsorszolgáltató (évi 320 millió eurós költségvetésből működő) vezető szerkesztője kérdezi. Nagy Katalin majdnem kizárólagosan őt kérdezheti Orbánt az állami csatornán keresztül harmadik és negyedik kétharmados parlamenti többsége idején. Állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta, és nem riad vissza a kérdésektől.