Mit (nem) csinálnak a magyar EP-képviselők a havi 3 milliós fizetésükért
Vasárnap nem csak önkormányzati, hanem európai parlamenti választás is lesz hazánkban. A Fidesz azzal kampányol, hogy ha az EP-választást nem a fideszes jelöltek nyerik itthon, akkor (világ)háború fog kitörni, amihez hasonlóan a többi kormányzati propagandaüzenethez semmi valóságalapja nincs. Az Európai Parlament 705 képviselője közül mindössze 21 magyar, így nincs döntő szavuk, még akkor sem, ha az EU-s országokban Orbán Viktor barátai nyernek. Most bemutatjuk, kik a jelenlegi magyar EP-képviselők és mit (nem) csinálnak Brüsszelben a nagyjából havi 3 millió forintos fizetésükért.
A 2019-2024-es európai parlamenti ciklus során összesen 272 plenáris ülést tartottak, amelyek célja az egyes témák közös megvitatása volt. Augusztus kivételével minden hónapban tartanak plenáris üléseket, havonta egy négynapos üléshét keretében, ahol minden EP-képviselő megjelenhet és felszólalás formájában részt vehet az ülés vitájában. A vitatott témák és az ehhez társítható szövegek sorsát szavazás határozza meg, amelyek lehetnek jogalkotási és nem jogalkotási jelentések, valamint a költségvetési eljárás dokumentumai.
A Brexit után az Egyesült Királyság mandátumainak egy részét szétosztották, és az összlétszámot 705-re csökkentették, a június 9-i választással pedig 720 képviselő fog bekerülni a parlamentbe. A képviselők a jelenléti ív aláírásával tanúsítják részvételüket a plenáris vagy bizottsági ülésen, amit az EP irodai vagy parlamenti jelenlétért járó napidíj is szorgalmaz. Az öt év átlagát nézve a plenáris ülések átlagos létszáma 534 fő volt, de a koronavírus-járvány első két évében a távoli részvétel lehetőségét is fenntartották.
Magyarország 21 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe, akik közül 13 fő a Fidesz-KDNP, 4 a DK, 2 a Momentum, 1 a Jobbik és 1 az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként jutott ki az előző, 2019-es EP-választáson. A lejáró ciklus magyar képviselőinek több mint fele már nem az első alkalommal tagja a hazai delegációnak, és közülük csak hárman indulnak a 2024-es EP-választáson.
A magyar képviselők plenáris üléseken való részvételi aránya az öt év alatt alacsonyabb volt, mint az összes EP-képviselői részvétel: míg a plenáris üléseken az átlagosan 534 résztvevő képviselő 705 fős parlament esetében 75 százalékos részvételt jelent, addig a magyar delegációból átlagosan 11 képviselő (10,7) vett részt az üléseken, ami 48 százalékos részvételt jelent.
A 21 magyar képviselő közül Deli Andor (Fidesz) volt jelen a legtöbb plenáris ülésen, összesen 256 ülésen szerepel a neve a jelenléti íven, és 58 esetben vett részt a plenáris ülés vitáiban. Őt követi 238 ülésen való részvétellel Tóth Edina (Fidesz), aki a legtöbbször, 96 alkalommal vett részt vitában.
A képviselők emellett részt tudnak venni az ülés vitájában írásban is, de ez nem számít személyes részvételnek. Ha igazolni tudják, hogy miért nem tudnak az ülésen részt venni, akkor a jelenléti íven „igazolt távollétként” tüntetik fel. A ciklus alatt a legtöbbet igazoltan hiányzó magyar képviselő Donáth Anna (Momentum) volt.
A képviselők a plenáris üléseken való részvétel mellett az adott bizottságuk üléseire is hivatalosak, és minden képviselő tagja (vagy póttagja) legalább egy bizottságnak vagy albizottságnak. Cseh Katalin (Momentum) például két bizottság és egy albizottság tagja is volt, de Deutsch Tamáshoz köthető a legalacsonyabb bizottsági részvételi arány: az ő neve a Petíciós Bizottság 58 ülési jegyzőkönyve közül csak ötben található meg.
2009 óta minden EP-képviselő egységesen ugyanannyi képviselői fizetést kap, amely 2018-ban nettó 6710 euró volt, és 2023-tól már nettó 7853 euró. Ezen felül az EP-képviselőknek további juttatások is járnak, mint az általános költségtérítés, napidíj, utazási költségtérítés, egészségügyi kiadások költségtérítése, átmeneti ellátás és nyugdíj.
Az EP-képviselők költségtérítésével kapcsolatban több botrány is volt az elmúlt években, mivel a politikusoknak nem kellett elszámolniuk ezzel az összeggel. Az ellenőrzés hiánya miatt sokan saját maguknak vagy pártjuknak fizettek belőle irodabérletet, vagy nem létező irodákat béreltek. Néhány éve sokan még azt sem mondták meg, hogy mire költik ezt a pénzt. A fideszes EP-képviselők nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésekre, Morvai Krisztina (Jobbik) és Szanyi Tibor (MSZP) pedig kiborult ez erről szóló cikkünktől. Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a költségtérítés átláthatóbbá tételét, amely szerint a jövőben az EP-képviselőknek külön számlán kell kezelniük ezt a pénzt, meg kell őrizniük az ebből fizetett kiadásaik számláit, és a parlamenti ciklus végén vissza kell utalniuk a megmaradt összeget.
Erdélyi Katalin – Szabó Krisztián