EP-választás: érik a nagy pofon a kemény jobboldalnak?
A holland választók már négy nappal korábban leadhatták szavazataikat az európai parlamenti választásokon, és az exit pollok szerint meglepetésre szoros verseny alakult ki a baloldali-zöld szövetség és Geert Wilders iszlámellenes populista pártja között.
A hollandiai előrejelzések alapján a zöldek és a munkáspártiak szövetsége több mandátumot szerezhet, mint korábban várták, de Wilders Szabadságpártja is jelentős gyarapodásra számíthat, bár nem érte el a tavaly novemberi parlamenti választásokon aratott sikert. A választások végleges eredményeit csak azután teszik közzé, hogy minden EU-tagállamban befejeződött a szavazás, ami vasárnap késő este várható.
Az Ipsos I&O felmérése szerint a Frans Timmermans volt európai biztos vezette holland balközép szövetség nyolc mandátumot szerezhet, ami eggyel több, mint amit Wilders pártja remélhet. A részvételi arány közel 47%-ra tehető, ami öt százalékpontos emelkedést jelent az előző választásokhoz képest. A holland szavazók számára a migráció és a menekültügy volt a legfontosabb téma, és ez Európa-szerte hasonló tendenciát mutathat. A biztonság, valamint a gázai és ukrajnai konfliktusok is fontos szempontok voltak a választók számára, és sokan hangsúlyozták az erősebb EU szükségességét a globális bizonytalanságok miatt.
Eredetileg úgy tűnt, hogy Wilders és a Szabadságpárt akár 9-11 mandátumot is szerezhet. Az Európai Parlamentben összesen 720 képviselői hely található, és a mandátumokat a tagállamok lakosságszáma alapján osztják el. Németország rendelkezik a legtöbb, 96 mandátummal, Franciaország 81-gyel, Olaszország 76-tal, Hollandia 31-gyel, míg Magyarország 21 képviselői helyet kap. A holland exit poll eredményeit Európa-szerte figyelemmel kísérik, hogy előre jelezhessék a többi országban kialakuló tendenciákat. Írország és Csehország pénteken, az EU többi tagállamában pedig a hétvégén kerül sor a szavazásra.
A választások előtt erős jobboldali előretörésre számítottak Európa-szerte, különösen Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Olaszországban, ahol a szélsőjobboldali pártok reménykedtek a győzelemben. A holland exit poll eredményei azonban a baloldali-zöld szövetség számára adhatnak némi elégtételt. Wilders pártja ugyan első lett a tavalyi hollandiai választásokon, és kabinetmegállapodást kötött három másik párttal, de Wilders nem vállal miniszterelnöki pozíciót. Az exit poll szerint a Szabadságpárt hét mandátumot szerez az Európai Parlamentben, míg a Munkáspárt és a Zöldek szövetsége nyolcat. Ez jelentős előrelépést jelent a Szabadságpártnak, hiszen 2019-ben csak 1 képviselőt juttattak az Európai Parlamentbe.
Wilders az exit poll-t kommentálva úgy nyilatkozott, hogy "Messze mi vagyunk a legnagyobb nyertes ezen az estén", reményét fejezve ki, hogy a hivatalos eredmények után az élen végeznek. Riválisa, Frans Timmermans, aki egyébként gratulált Wildersnek az ugrásszerűen megnőtt mandátumokhoz, azt mondta, hogy "Nem magától értetődő, hogy a radikális jobboldal nyeri meg ezeket a választásokat!". Szerinte Hollandia jó példát szolgáltatott erre a többi tagállamnak. Ami a többi pártot illeti, az előzetes felmérés szerint Mark Rutte leköszönő kormányfő pártja, a nemzeti liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért három helyet szerez, eggyel kevesebbet, mint öt éve. Három-három mandátumra számíthat a liberális D66 és a kereszténydemokrata CDA. Ahogy 2019-ben, most is 10 párt osztozik majd a 31 holland képviselői helyen – az exit poll szerint.