Miért drágább a holland kóla a németnél?

A holland gazdasági miniszter szerint a hollandiai fogyasztók többet fizetnek egyes árucikkekért, mint a németek, ami felháborodást váltott ki a takarékosságukról ismert hollandok körében.

A holland gazdasági miniszter, Micky Adriaansens szerint jelentős az árkülönbség a két ország között. Példaként említette, hogy a Coca Cola Németországban közel egy euróval olcsóbb, mint Hollandiában, ami szerinte "nagyon nagy különbség". A holland tárca által végzett felmérés szerint a literes Coca Cola ára Németországban 1,08 euró, Hollandiában pedig 1,83 euró, míg Magyarországon 439 forint, azaz 1,12 euró. A Nutella és a Magnum jégkrém ára is hasonlóan magasabb Hollandiában, mint Németországban. A magyar árakat az Árukereső, a Magnumét pedig a neten található legolcsóbb találatból szűrték ki.

A cseh elnök, Petr Fiala is hasonló tapasztalatokról számolt be, miután Németországban, egy Aldi üzletben 1,49 eurót fizetett egy másfél literes kóláért, míg Csehországban a Tescóban egy kisebb, literes kóláért átszámítva 1,33 eurót kellett fizetnie.

A BEUC, az európai fogyasztóvédelmi szervezet képviselője, Vanessa Turner szerint a fogyasztói szempontból nem szabadna, hogy ilyen árkülönbségek létezzenek az egységes piacon, különösen a megélhetési költségek válsága idején.

Szegények és gazdagok

Az EU-n belül nem könnyű az egységes élelmiszerpiac kialakítása, tekintettel a tagállamok közötti jelentős jövedelmi különbségekre. A kelet-európai országokban gyakran olcsóbbak egyes termékek, de előfordul, hogy kisebb kiszerelésben vagy rosszabb minőségben kerülnek a polcokra, ami a "kettős minőség" problémáját veti fel.

Az Ukrajna elleni orosz invázió után az élelmiszerárak meredeken emelkedtek, és nem csökkentek, annak ellenére, hogy a gyártási és egyéb költségek csillapodtak. Adriaansens szerint Európában másfajta megosztottság is megfigyelhető: az élelmiszerárak alacsonyabbak a nagyobb piacokkal rendelkező országokban, mint például Németországban, ahol a több vásárló képes eltartani az agresszív, költséghatékony élelmiszerláncokat.

Egységes piac

Az élelmiszerárak kérdése most a nagykereskedelem egységes piacára terjed ki, ahol a cél a párhuzamos kereskedelem megakadályozása, azaz megakadályozni a kiskereskedőket abban, hogy olcsó termékeket vásároljanak és drágábban értékesítsenek a tehetősebb országokban.

A holland miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a holland szupermarketek csak bizonyos nagykereskedőktől vásárolhatnak, de nem rendelhetnek árut német beszállítóktól. A versenyjog megsértőit általában megbírságolják, például egy belga sörgyár büntetést fizetett, mert megakadályozta a holland sörtől olcsóbb belga sör értékesítését Belgiumban.

Az egységes árképzés bonyolult eljárás, amely tükrözi a helyi szabályozást, mint például az eltérő áfák és egyéb adóterhek, valamint a csomagolás és szállítás költségeit is. Ioannis Lianos, a londoni University College jogi professzora szerint már az árkülönbségek feltárása és közzététele is változást hozhat az élelmiszerpiacon, bár ez önmagában nem kezeli a problémát. Lianos hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak működnie kell.