Az ön számlájáról is ellopták a pénzt? Így reagálunk
A CIB Bank kutatása szerint a magyarok többsége igyekszik tájékozódni a kiberbiztonsági veszélyekről, és a hatóságokat, valamint a bankokat tartják a legmegbízhatóbb forrásnak. A csalások áldozatai gyakran érzik félelmet és szégyent, és csak egy sikeres csalás után válnak igazán óvatosabbá.
A felmérésből kiderül, hogy a hazai felnőtt lakosság 84 százaléka próbálkozik információt szerezni arról, hogyan kerülheti el a telefonos vagy internetes csalásokat. A férfiak, a fiatalabbak és a képzettebbek különösen fontosnak tartják a bankok által nyújtott információkat, míg az ismerősöktől és a médiából származó tájékoztatást kevésbé tartják hitelesnek.
Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője szerint fontos, hogy a lehető legtöbb fórumon legyenek elérhetőek a pontos és friss információk.
A csalások érintettjei gyakran fokozott félelmet és óvatosságot éreznek az esetek után. Az érintettek 28 százaléka, míg a ténylegesen megkárosítottak 58 százaléka jobban fél azóta. A megkárosítottak között jellemző a szégyenérzet és a saját maguk hibáztatása is.
Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő Projekt társalapítója szerint ezek a reakciók teljesen természetesek. Hangsúlyozza, hogy fontos az öngondoskodás és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése, amelyek segíthetnek a hasonló helyzetek megelőzésében a jövőben.
A banki átutalásos csalások számában és értékében 2022 eleje óta lassult a növekedés, azonban a bankkártyás visszaélések száma továbbra is nő. A pénzforgalmi szolgáltatóknál az átutalással kapcsolatos kibercsalások volumene 36 százalékkal, az esetszám pedig 34 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben. Azonban a két évvel ezelőttihez képest még mindig magasabb a kibervisszaélések száma. 2023-ban 18 296 sikeres visszaélés történt, és az áldozatokat éves összesítésben 23,2 milliárd forinttal károsították meg, ami percenként 50 ezer forint ellopását jelenti.
A leggyakoribb csalástípusok közé tartoznak a csomagküldők nevében küldött adathalász sms-ek, a banki szolgáltatók nevével visszaélve történő telefonálás, valamint az állami hivatalokra és a postára való hivatkozás.
Az OTP Bank 2024. május 08-tól automatikusan 1 millió forintos napi limitet állított be az OTP internet- és mobilbankból indított átutalásokra az ügyfelek védelmében. A csalók azonban új módszerekkel próbálkoznak, például arra kérik az ügyfeleket, hogy emeljék meg a limitet és utalják át pénzüket "biztonságos számlára". Az OTP Bank hangsúlyozza, hogy soha nem kérik az ügyfelektől az átutalási limit megváltoztatását és pénzük átutalását biztonságos számlára. Ha ismeretlen telefonáló erre kéri, úgy a hívást haladéktalanul szakítsa meg és hívja fel bankját.
Ha valaki csalás áldozata lesz, a legfontosabb, hogy bejelentést tegyen a banknál és feljelentést tegyen a rendőrségen. Az OTP Bank tájékoztatása szerint a legtöbb bejelentés hétköznapokon érkezik, és érdemes felhívni a bankot még akkor is, ha a csalás nem volt sikeres.
Egy másik fejlemény az OTP Bankkal kapcsolatban, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságát és jövőtervezését segítő OTP Junior Next mobilalkalmazás megszűnik 2023. július 7-től. Az alkalmazás már csak egy hónapig lesz használható, és az okokról nem tájékoztatott a bank. A közlemény szerint azonban dolgoznak azon, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztését és az edukációt a jövőben még személyre szabottabb, még színvonalasabb szolgáltatással tudják támogatni.